Magyar igazságügy, 1878 (5. évfolyam, 9. kötet 1-6. szám - 10. kötet 1-6. szám)

1878/9 / 2. szám - Büntető jogi reformunk és a sajtókérdés. Dr. Emmer Kornél értekezése. A magyar irók segélyegylete javára kiadva Budapest, 1878 [könyvismertetés]

173 A munkának azonban kétségtelenül legtökéletesebb és legszebb részei azok, melyekben szerző a jogbölcsészet terét elhagyja és visszatér az önmaga alkotta és oly remek siker­rel müveit munkatérre: a római jogfejlődés történe­tére, így a római obligatió fejlődésének története és ev­vel összeköttetésben az ajándékozás állásának fejtege­tése a római jog fejlődésében és jogrendszerben a munka leg­becsesebb adalékaihoz tartoznak. Nem kevésbé érdekes a szerző által ecsetelt ellentét, mely Rómában a physikai és a szellemi munka jogállása között uralkodott, és tanulságosak azon követ­kezmények, melyek az ellentétből fejlődtek. A munka legfé­fériyesebb oldala pedig az előadás világossága, a ragyogó irály és a nyelv remek volta. Valóban classicus nyelvezet, mely a jogirodalom művelőinek mintául szolgálhat. A munka izlésteljes, ünnepi kiállítása nagybecsű tartal­mához méltó. Büntető jogi reformunk és a sajtókérdés. Dr. Emmer Kornél értekezése. A A szerző, mint maga elbeszéli, „a napi sajtó egykori napszámosaként a sajtótörvényhozás kérdései v.el előszeretettel foglalkozott." Ezen ajánlás felkeltheti a figyelmet. A kérdések fontosak, nehezek. Irodalmunkban a magyar jogászgyülés irományain kivül nem találunk érdem­leges fejtegetéseire. Nálunk csak á sajtószabadságnak van története. A füzetet tehát már a sajtótörvényhozás magyar könyvészetének szegény volta miatt sem lehet ignorálni. Nézzük mindenekelőtt mit akar a sajtótörvényhozás kér­déseivel előszeretettel foglalkozó szerző müvében felölelni? Erre a szerzőtől két különböző feleletet nyerünk. A czímlap azt hirdeti: „büntető jogi reformunk és a sajtó­kérdés". Itt tehát azt adja tudtunkra, hogy a sajtókérdést minden korlátozás nélkül bele vonja elmélkedései körébe. A 11. lapon azonban azt olvassuk, hogy „a sajtóügy sok contro­versiája közül a felelősség kérdését választotta érte­kezése tárgyául". Hanem azért később belemegy a sajtóeljárás feszegetésébe is; kíméletlen támadást intéz a jury ellen és eltörlendőnek vallja. Közbe közbe pedig megérinti a sajtó­törvényhozás egyéb lényeges és lényegtelen kérdéseit. Látni való, hogy themájának kitűzésében majdnem kezdetlegesen habozó. A szerző előszeretettel foglalkozván a sajtótörvényhozás kérdéseivel, természetes, hogy olvasója csak köszönettel fogadja, ha e foglalkozás természetére nézve felvilágosítást kap tőle. Ugy van ezzel az olvasó, mint mikor beléphet egy festő atelierjébe Dr. Steinbach Gusztáv. 4i. 1. Ára 6o. kr. Budapest, Pfeifer Ferdinánd. i878.

Next

/
Oldalképek
Tartalom