Magyar igazságügy, 1878 (5. évfolyam, 9. kötet 1-6. szám - 10. kötet 1-6. szám)

1878/9 / 2. szám - A POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉSI RENDTARTÁS MÓDOSITÁSA. A m. kir. igazságügyministeriumban tartott értekezlet eredményei

168 maradása folytán meg ne hiusittassék. Új továbbá azon intézkedés, hogy rendes királyi biró választott bíróság tagja nem lehet. (324. §.). A perredtartás azon szabályát, hogy a választott biróság díjait maga állapítja meg, hatályon kivül helyezi a javaslat (333 §.), mert nem engedhető meg, hogy a választott biróság önbíráskodást gyakoroljon. XXXIX. A felhívási és számadási perekben való eljárás szabatosabban formuláztatván (338—350. §§.), a számadási perekben a szerint, a mint a számadásnak a számadásra kötelezett részéről való előterjesztése vagy a számadó által beadott számadás helyeslése kéretik, különböző intézkedések tétettek. Az építkezési felhívás, tekintettel a gyakorlat követelményeire, külön lett szabályozva (351. §.). XL. A holttá nyilvánítási eljárásban az osztrák polgári törvénykönyvből átvett azon intézkedés, hogy a holttá nyilvánítási ítéletnek jogerőre emelkedésének napja tekintessék a halál napjának, czélszerütlennek és elméletileg is helytelennek bizonyulván be, a javaslat e helyett kimondja, hogy holttá nyilvánítás esetében az elhalálozás napjául tekintendő a holttá nyilvánítás előfeltételét képező időtartam betekét, illetőleg halálveszély esetében ennek napját követő nap (358. §.). XLI. A birtokháboritási ügyekben követendő eljárás is újabban lett szabályozva azon szempont figyelembe vételével, hogy a tényleges birtok kellő és gyors megvédésben részesittessék, és a jogkérdés mellőztessék. (360—365. §§.). XLII. Az előleges bizonyítás tekintetében a perrendtartásban foglalt intézkedéseket a javaslat megtartotta. (366—375. §§.). XLIII. A zárhatározatokban a javaslat a tózsdebiróságnak a napi sajtóban is megvitatott kérdését oldja meg. Tisztán elméleti szempontból kiindulva a tözsdebiróságot választott bíróságnak tekintve, mindenkinek minden peres ügyben meg kellene engedni, hogy ezen választott bíróságnak is alávethesse magát. De a dolog gyakorlatilag nem úgy áll. A tőzsde* biróság nem tekinthető pur et simple választott bíróságnak, nem csak azért, mert tagjai csak bizonyos szám és qualificatio szerint meghatározott egyének közt választhatók és az intézmény bizonyos rendi szervezetnek kifolyománya, mely szervezet természetszerűen arra törekszik, minden rendi érdeket, habár más érdekkel van is kapcsolatban, a maga hatáskörébe vonni; hanem főleg azért, mert az állam ezen bíróságot külön bíróságnak elismervén, ennek közhatósági jelleget ad. A javaslat fentartja tehát a kereskedelem- és forgalom könnyítése szempontjából a pesti árú- és értéktőzsdének, valamint a vidéki termény- és gabnacsarnokok az 1870 : II. törvényczikkre alapított külön bíráskodását, de létjogosultságának figyelembentartásával e biróság hatásköre világosan az 1875 : XXXVII. t. czikk