Magyar igazságügy, 1877 (4. évfolyam, 7. kötet 1-6. szám - 8. kötet 1-6. szám)

1877/8 / 1-3. szám - Telekkönyvi rendszerünk reformjáról

11 ták, mert a telekkönyvbe hiteles fölmérés alapján bevezetett térmérték és a szintén bekivánt kataszteri kivonatban foglalt térmérték combinatiója folytán a valódi térmérték iránt, ha nem is biztos, de valószínű megállapodásra jutottak. A telekkönyvi reform körül munkálkodó irók is vala­mennyien sürgették a térmérték bevezetését és tökélyesbitését. Schnierer a térmérték bevezetését államköltségen kiküldött mérnökök fölmérése alapján kívánja eszközöltetni (id. m. 116. 1.) Herczegh is a térmérték tökélyesbitését kívánja, mi — nézete szerint — csak ugy érhető el, ha a birtokállási lap a kataszteri munkálatok nyomán készíttetik; illetőleg ha a birtok állam­költségen fölméretik, —• és osztályozása, kiterjedése, tiszta jövedelme bejegyeztetik. Ily módon azonkívül, hogy a telek­könyvnek a vevőre nézve biztos alapja volna : a telekadó is folytonos világlatban tartathatnék : a telekadó czéljából kiinduló nyilvántartás, a telekkönyvvel összhangzóan történhetnék és a jelenlegi állapot, midőn ugyanazon birtok mind az adóztatási, mind a telek-könyvben más és más részletek szerint és külöm­böző számok alatt fordul elő, — egy czélszerübb kezelési rend­szerrel váltatnék fel, minélfogva a telekkönyveknek ezen alapon leendő kiigazitása — nézete szerint elsőrendű teendők közé tartozik (id. m. 158. 1.) — Telekkönyvi irodalmunk egyik sze­rény munkása Fiedler is, a telekkönyvi hitel megszilárdulá­sának első kelléke gyanánt tekinti, hogy a telekkönyv az abban bejegyzett fekvöségekre nézve nem csak a valóságos, vagyis a természetbeni állapotot, hanem a térmennyiséget és a lehető­leg megközelítő becsértéket is kitüntesse, miért is a különös betétek elkészítése alkalmával ennek bejegyzését javasolja. 28) Mi is a telekkönyvi közhitelesség lényeges kívánalmának tartjuk azt, hogy a telekkönyvbe maga az ingatlan kiterjedése a lehető leghitelesebb adatok alapján bevezettessék. Elismerjük, hogy a telekkönyvnek nem lehet czélja oly feladat elérését, mely körén kivül fekszik, u. m. a telekadó és adózási viszo­nyok könnyebb világlatban tartását előmozdítani; de ha e czél a telekkönyv feladatának sérelme nélkül elérhető, sőt ha a két szervezetnek egymást kiegészítő s együttes működése mindkettőnek s azonkívül a közhitelnek is érdekében fekszik: ugy ezen összeegyeztetést örömmel fogadjuk. A telekkönyvek­nek a földadókönyv szerinti fölvételét és átidomitását elvül mondotta ki már az Erdély számára kibocsátott telekkönyvi rendtartás és a telekkönyveknek tagosítás folytán eszközlendö átalakítását szabályozó igazságügyministeri rendelet is e hiány tehát eddig is érezhető volt. A kataszter és a telekkönyv ezen összhangzásba hozatala az új porosz telekkönyvi törvényho­28) F i e d 1 e r J. A magyarhoni telekkönyvi eljárás vázlata az abban felismert hiányok fölötti észrevételekkel (1866.) 1. és 21. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom