Magyar igazságügy, 1877 (4. évfolyam, 7. kötet 1-6. szám - 8. kötet 1-6. szám)

1877/7 / 1. szám - A nyilvánkönyvek közhitelessége

7 oly jogok, melyeket harmadik személyek a nyilvánkönyvekben bízva szereznek, mennyiben támadhatók meg, a 63-ik és következő §§-ban határoztatik meg." Ránk nézve tehát itt különös fontossággal birnak-e §§-ok, melyek a törlési keresetekről és perfeljegyzésekről szólnak. E §§-okat a Magyarország részére kibocsájtott 1855. decz. 15-iki nyiltparancs idevonatkozó intézkedéseivel összehasonlítva, kétségkívül igen előnyös haladást látunk bennök a nyilvánossági elv felé. Az 1855. decz. 15-iki nyilt parancs szerint ugyan is a bekeblezés eredeti érvénytelensége esetében, a keresetre nézve a következő megkülönböztetés tétetik: ,,a kereset vagy csak azon személyek ellen intéztetik, kik közvetlenül a bekebelezés által, melynek kitörlése kéretik, nyernek jogokat, vagy mentetnek fel valamely teher alól"; ez esetben a kereseti jog tartalma az általános polgári törvénykönyv szerint ítéltetik meg (149. §.); vagy pedig harmadik személyek ellen intéztetik, ez esetre nézve szabályozó a 150. §., mely szerint ha a megtámadott bekeblezésnek a keresettel szorgalmazott kitörlése más harmadik személyeknek, kik időközben és még a per feljegyzése előtt nyilvánkönyvi jogokat szereztek, kárára szolgálna, a kereset ezen személyek ellen is intézendő, még pedig legfelebb három év alatt, azon kérvény benyújtásának időpontjától számítva, melynek folytán a kitörlendő bekeblezés rendeltetett, beadandó; elleneseiben ezen személyek ellen, a megtámadott bekeblezés kitörlése itéletileg csak akkor inondathatik ki, ha ők ezen bekeblezés érvényessége iránt jó hiszemben nincsenek. Az 1855. decz. 15-iki nyilt parancs ezen intézkedése, melyszerint a bekeblezett, de érvénytelen jogra további nyilvánkönyvi jogot szerzőknek jogai három évig mindig megtámadhatók voltak, a telekkönyvi közhitelesség alapelvébe ütközik. Az új osztrák törvényhozás azonban közeledő lépést tett a nyilvánossági elv felé. A bekeblezés eredeti érvénytelensége miatt emelt törlési kereseteknél, az általános polgári törvénykönyv szerint, törvényes elévülési idő áll be, „ha a kereset csak azon személyek ellen intéztetik, kik közvetlenül a bekebelezés által, melynek törlésére a kereset intézve van, jogokat szereztek, vagy valamely teher alól felmentettek, vagy pedig ha a kereset oly viszonyok alap ján támasztatik, melyek közvetlenül felperes és alperes közt forognak fenn" (02 §.). „Ki pedig oly bckeblezést, melyről szabályszerű értesítést nyert, harmadik személyek irányában is érvényteleníteni akarja, annak azon határidő alatt, mely alatt felfolyamodását benyújtani kellett volna, a telekkönyvi hatóságnál azon följegyzésért kell fonyamodni, hogy a ,,bekeblezés peressé vált" és vagy egyidejűleg, vagy pedig — de legfölebb a felfolyamodási határidőt követő 60 nap alatt a