Magyar igazságügy, 1877 (4. évfolyam, 7. kötet 1-6. szám - 8. kötet 1-6. szám)

1877/7 / 1. szám - A kötelmi jog általános elmélete az ausztriai jog szempontjából, tekintettel a római jogra s ujabb törvényhozásokra. [könyvismertetés]

JOGIRODALOM. \J A kötelmi jog általános> elméleté a\ ausztriai jog szempontjából, tekintettel a római jogra, s l\ ujabb törvényho^ásokraAlrta Dr. Sáyhy Gyula, nyilv. rendes jogtanár a budapesti m. k. t. egyetemen. iKfű{ef; nagy•• nyolc\adrét 336. I. Ára 2 frt 40 kr. (A{ Eggenberger-féle könyvkereskedés kiadása). Az irodalmi tevékenységéről ismert fiatal tudós, kinek korábbi, nem a könnyen elérhető előnyök kiaknázására, s nem is az olcsó babér megkeritésére számított, nagyobb szabású munkája („A római ős alkotmány, jogtörténeti jelentőségében tárgyalva") méltán magára vonta a magyar jogászkörök ügyeimét: nem karolhatott volna fel korszerűbb feladatot, mint midőn megindította a kötelmi j o g át a lá nos elméletére vonatkozó, kétségtelenül évek során folytatott komoly tanulmányai eredményeinek közlését a fennidézett, nem rég megjelent munkában, melyet korunkban ritka tüneményt képező, ép oly önzetlen mint kegyeletes hálaérzettel „B. Eötvös József emlékének" ajánlott. Az időnek, senki jóakaratú sopánkodása előtt meg nem hunyászkodó hatalma nálunk is mindinkább lerombolja a középkori jogélet szűkre szabott korlátait, s a tért, melyen, csak néhány évtized előtt is, egyedül a családi érdekek védelmét, s talán tulajdonképen ezeknek ürügye alatt a politikailag egységes magyar nemzet nagy zömének érdekközösségéből, legalább jóakaratúan és észszerüleg, ki sem szakitható egyes társadalmi rétegeknek megóvását ismertük el vezérszövétnekül, az egyenjogú egyének akaratának mindinkább kiszélesbedö, bármely tudós areopág duzzogása által fel nem tartóztatható uralma foglalja el. Sülyed jelentősége azon vagyonjognak, mely szövevényes intézkedései méltó tárgya és tartalmaként egyedül az ingatlanokat fogadta el, s helyette előtérbe lép a cselekvő és szenvedő vagyonnak, a jogok és kötelezettségek összegezésének fogalma, s vele az ebből kifolyó alakulatok szabályzásával foglalkozó kötelmi jog. Meggyőződhetik erről minden magyar jogász is, ki megszokta, hogy a gyakorlati jogélet mindennapi jelenségeire figyelmezzen, s ezekből, nem pedig saját, talán költői ihletre képesítő képzeletének ragyogó álomképeiből vezesse le tapasztalati következtetéseit. Meggyőződhetik, hogy ma, a közvetlenül előző nemzedék által sem sejthetett segédeszközökkel