Magyar igazságügy, 1877 (4. évfolyam, 7. kötet 1-6. szám - 8. kötet 1-6. szám)

1877/7 / 6. szám - Telekkönyvi rendszerünk reformjáról

535 igen helyesen tervezi is. A peres ügyek elvételével a telekkönyvi hatóság a hozzáutasitott jurisdictio voluntariának, mint egyes bíróság is megfelelhet és hivatása nem leend egyéb, mint a felek kérelmeit a telekkönyvvel összehasonlítani és ennek, valamint az okiratok külső és belső kellékeinek vizsgálata után a bejegyzéseket elrendelni. A telekkönyvi hatóságnak az egyes bírákhoz utasítása ellen sem elméleti, sem gyakorlati szempontból ellenvetés nem hozható fel, sőt az ügykezelés egyszerűsítése, a társasbirósági rendszerrel járó alakiságok mellőzése, az elintézés gyorsítása és a felelősségnek könnyebb és hatályosabb érvényesítése, mind e rendszer mellett szólanak. A tanácsülési elintézés mellett is tettleg az előadó rendeli el a bejegyzéseket, mert a birótársaknak physikai idejük sem lehet az ülés tartama alatt, midőn százakra menő telekkönyvi beadványok intézendök el, hogy a telekkönyveket megvizsgálják és azokból meggyőződjenek, vájjon a kérelmezett bejegyzés ellen telekkönyvi aggály nem forog-e fenn ? A törvény pedig nem teheti felelőssé olyan határozatért az •'ülésben résztvevő birót, a melynek hozatalánál a cognitió nem állott módjában. A törvény, mely ezt rendelné, lehetlenséget rendelne. Pedig ad impossibilia nemo obligatur. Az indokolásban emiitett (1874. ápril 30. 3339. sz. alatti) képviselőházi határozat szintén utasitá a kormányt, hogy a telekkönyvi eljárás egyszerűsítése czéljából a bírói teendőknek a telek könyvek vezetésétől lehető elválasztása és az egyes bírósági rendszernek szemmeltartása mellett törvényjavaslatot dolgozzon ki. A kormány jelen törvényjavaslat által e felhívásnak is eleget tett s nincs kétség, hogy a javaslat ezen alapelve a törvényhozás által is helyeseltetni fog. A telekkönyvi irodák jelenlegi ügyvitele is nehézkes. Az iktatókönyv mellett vezetett napló általán feleslegesnek bizonyult be és hogy már eddig is meg nem szüntettetett, az azon okban leli magyarázatát, mert a jelenleg törvényerővel biró telekkönyvi rendtartás az ügyvitel szabályozására is kiterjed, a kormány pedig nem akarta rendeleti uton e telekkönyvi rendtartást módosítani. Helyesebbnek tűnik fel előttünk a javaslatokban követett azon rendszer, a mely szerint az ügyvitel a telekkönyvi törvénytől külön választatik és rendeleti uton leendő szabályozásnak tartatik fenn. Míg ugyanis a telekkönyvi törvénynek az állandóság jellemével kell felruházottnak lenni, addig az ügyvitel terén a kezelés körül felismert hiányok folytonos pótlása, újabb és újabb tapasztalatok mielőbbi értékesítése, a javítási és tökélyesbitési tervezetek gyors életbeléptetése indokolt és szükséges is. A gyors intézkedés lehetősége igen megMAGYAR IGAZSÁGÜGY. 1877 VII. 6. 3.;