Magyar igazságügy, 1877 (4. évfolyam, 7. kötet 1-6. szám - 8. kötet 1-6. szám)

1877/7 / 1. szám - Az igazságügyministeri értekezlet a váltóeljárás tárgyában

40 váltóvégrehajtásoknál mindig az árverést teljesíttető bíróság itél. Az elsőbbségi tárgyalások kétféle eljárás szerint fognak folyni, de ez elkerülhető nem volt, mert e tárgyalást másra, mint az árverést teljesítő bíróságra az igazságszolgáltatás érde­kében^ bízni nem lehet. A felebbvitel is kétféle rendszer szerint történik. Igazolásnak és perújításnak nincs helye. (84. §.) A rendelet még azon esetre is fordít figyelmet, ha akár magán­fél, akár pedig valamely közpénztár a nála többek részére lefoglalt pénzt kiutalványozás végett birói kézbe akarja letenni. A gyakorlatban számosak ezen esetek s a fél nem tud mit tenni, hogy a felelősségtől meneküljön. A rendelet ezen el­járást részletesen szabályozza. XVII. A végrehajtás megszüntetése vagy kor­látozása iránti keresetnek beadása idejére nézve, ha a végre­hajtáshoz való jog csak a foglalás után felmerült tények foly­tán szűnt meg: a határidő a rendelet szerint az ezen tény felmerülte után foganatosított végrehajtási eljárás befejezésétől, illetve a bíró vagy a kiküldött erre vonatkozó intézkedésének kézbesítésétől számíttatik. (86. §.) Ezen intézkedés különbözik a perrendtartásétól; nem fér össze az igazsággal a végre­hajtás korlátozását illetve megszüntetését kizárni, ha az en­nek alapúi szolgálható tény a később mint a foglalás után 3 nap alatt, merült fel; a perrendtartás szerint pedig ekkor ki van zárva. Ép úgy meg kellett változtatni az igazság érdekében a perrendtartásnak azon intézkedését, mely szerint a korláto­zás vagy megszüntetés kérdésében hozott határozat ellen per­orvoslatnak nincs helye. A rendelet megengedi a felebbvitelt, de kizárja az igazolást és perújitást. (86. §.) XVIII. A perrendtartás felemlíti a végrehajtási jog elévülését is, de nem határozza meg, mit kell ez alatt ér­teni. A rendelet segit e hiányon, kimondván hogy a végrehaj­tási jog ezen, helytelenül elévülésnek nevezett elenyésztének azon hatálya van, hogy e végrehajtás elrendelhető ugyan 3 év után is ujolag, de csak is a marasztalt félnek meghallgatása után s az esetben, ha az, ki ellen a végrehajtás kéretik, a kö­vetelésnek kifizetését vagy egyébkénti megszűnését bebizonyí­tani nem képes (87. §.). XIX. A végrehajtás foganatosítására kiküldött által elkö­vetett szabálytalanságok, a sérelmes intézkedés kézbesítését, illetőleg az eljárás foganatosítását követő három nap alatt, a sértett fél által közvetlenül a végrehajtó bírósághoz benyúj­tandó előterjesztés folytán orvosoltatnak. Ha a kiküldő bíróság a panaszt alaposnak találja, annak orvoslását elrendeli és kiküldöttét a hibás eljárás kiigazítására, vagy a mulasztás pótlására, esetleg szabályszerű új eljárás foganatosítására uta­sítja (81). §.). Itt új jogorvoslat állapittatik meg. Czélja a birói kiküldött által eljárása közben bármi okból elkövetett hibákat MAGYAR IG AZSÁGÜGY. 1877. VII. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom