Magyar igazságügy, 1877 (4. évfolyam, 7. kötet 1-6. szám - 8. kötet 1-6. szám)

1877/7 / 1. szám - Az igazságügyministeri értekezlet a váltóeljárás tárgyában

40 Ez azonban nem zárja ki azt, hogy azon fél, kinek az okiratra szüksége van, azt, vagy annak közlését, a váltóeljárásra tartozó pernek, illetve a perújításnak megindítása előtt köztörvényi uton az azt birtokló egyéntől ne követelhesse. Még egy intézkedés van a bizonyítási eljárásban, melynek czélja az eljárás megrövidítése és gyorsítása. A tanuk és szakértők vallomásai feletti észrevételek megtétele iránt külön tárgyalásnak nincs helye (32. §.)• A szemlére és annak eredményére nézve azonban az illető feleknek joguk van észrevételeiket a szemléről felvett jegyzőkönyv berekesztése előtt ebbe beigtatni. A tanúvallomások felett azonban észrevételezésnek egyáltalában nincs helye a váltóeljárásra tartozó ügyekben. VIII. A váltóeljárás egészen az írásbeliségre lévén fektetve, a bírói határozatok közlése írásban, kézbesítés által történik. A kézbesítésre vonatkozó szabályok különös figyelmet fordítanak egyrészt a kereskedők viszonyaira , a mennyiben azon esetben, ha a honn nem talált alperesnek nyílt üzlete vanj a kifüggesztésnek csak akkor van helye, ha alperes az üzletben sem találtatott, s ha ily esetben a kifüggesztés megtörtént, erről az üzletbeliek is értesitendök (36. §.); — másrészt pedig világosan kifejezésre jut bennök a törekvés azon esetben, midőn a felek vagy ügyvédek saját kezeihez bármily okból nem történhetik a kézbesítés, az lehetőleg időés költségkíméléssel eszközöltessék, de mégis elegendő garantiák legyenek a netáni visszaélések ellen. Az előbbi kiviláglik abból, hogy a hírlapi idézés, ha alperes honn nem találtatik, háznépe és üzleti helyisége nincs, holléte pedig nem tudatik, a perrendtartás ellenére nem szükséges, hanem ügygondnok rendelendő. Az ügygondnoknak jogai és kötelességeiről röviden anynyit mond a rendelet, hogy ezek a fél által meghatalmazott ügyvédéivel egyenlők. A gondnok jogköre, általános jogelvek szerint, egyenlő az általa képviselt félével. A rendelet azonban e helyett az ügyvédet cmliti meg, mert a váltóeljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A gondnok jogköre egyenlő lévén a félével, illetve annak teljhatalmú megbízottjáéval, a gondnok a perben mindazon kifogásokkal élhet, melyekkel a fél, illetve annak nevében a meghatalmazott élhetne. Ezen kifogások közt legfontosabb és leggyakrabban előfordulható : a gondnokolt aláírásának tagadása. Erre is jogosítva van a gondnok a rendelet szerint. Csakhogy kötelességévé tétetik, ekkor a tagadásának alapját képező adatokat és körülményeket előadni (37. §.). Milv következményei vannak azonban ezen rendelkezés meg nem tartásának, vagy mikép határozzon a bíróság, ha a tagadást kellőkép megalapitottnak nem találja : ezt a rendelet ki nem mondja azért, nehogy a tagadás mellőzésének elrendelése