Magyar igazságügy, 1877 (4. évfolyam, 7. kötet 1-6. szám - 8. kötet 1-6. szám)

1877/7 / 1. szám - Bíráló megjegyzések fizetésképtelen adósok hitelezőinek kielégítéséről készítettt törvénytervezethez

2G kivételt nem tesz a között, váljon az adós részére eszközölt teljesítés készpénzből, értékpapírokból avagy másnemű tárgyakból állott. Én a német javaslat rendelkezésének határozottan nagyobb előnyt tulajdonitok, mint az osztráknak és nem látom át, miért válnék egy különben megtámadható teljesítés megtámadhatlanná csupán azért, mert annak tárgyát nem készpénz vagy értékpapír, hanem egyéb értékek, mint akár drágaságok, kövek, váltóbeli könnyen forgatható követelések, avagy áruk képezik. Ha a megtámadás regulatora és alapföltételeként nem belső okokat, hanem tisztán külső esetleges körülményeket veszünk és ugyanazon cselekményt majd megtámadhatlannak, majd pedig megtámadhatónak declaráljuk, a szerint a mint a teljesítés tárgyát ez vagy amaz képezi, ingatag alapra lépünk, mely lábunk alatt nagyon könnyen összeroskadhat, visszaéléseknek pedig tárt kaput nyitunk. Ha az adós adósa a tervezet 3-dik §-a szerinti fizetésképtelenség beálltát tudva, mégis teljesít fizetést, ez által előbbinek nyilván kedvezni akart. Hogyekedvezménynekoka mibenrejlik, az teljesen közönbös, de mindenesetre az adós és adósa közötti egyetértést tételezi föl. Quid tunc, ha az adósnak ilykép kedvezni akaró adósa 1000 frtnyi tartozását nyers aranyban vagy e czélból vásárolt drága kövekben fizeti ki? Az adós ily esetben megtámadhatlanul lizetett. Ne higyje a javaslat szerzője, hogy hasonló esetek ritkán fognak előfordulni. A magyar adós érzülete és — ne féljünk kimondani — a? ügyvédek rabulisticában gyönyörködő habár csekély része majd gondoskodik arról, hogy ily esetek minél gyakrabban forduljanak elő. Az osztrák javaslat a készpénz és értékpapír kivételével teljesített, egyebekben megtámadható fizetést főleg azért nem engedi megtámadhatni, mert attól tart, hogy ennek megengedése esetében — ha a letéteményezés szüksége forog fenn zavarhoz vezető complicatiók és nehézségek származhatnak. Ez aggodalom, habár nem alap nélküli, nem legyőzhetlen és semmi esetre sem indokolt, hogy ily tisztán külső okokból magának a törvénynek rendelkezése illusoriussá tétessék. III. Egészen uj azon intézkedés, melyet a tervezet 8. § a tartalmaz. E szerint megtámadható az, a ki a fizetésképtelenség beállta után vagy az ezt megelőző hat hónapban az adósnak ipari vagy keresk. üzletét megszerezte. Ez intézkedés föltétlen és a megtámadás joga független attól, hogy jó vagy rosz hiszemben volt-e az üzlet egészbeni szerzője vagy nem. Ez uj intézkedés indokai meggyőző bensőséggel vannak kifejtve, habár határozott tévedésen alapul azon előzmény, melyből szerző kiindulni látszik. A tervezet szerint az üzlet egészbeni vevője jó hiszemben nem is lehet, s ez az, mi alapos kétség tárgyát képezi. Tagadhatatlan, hogy üzletek egészbeni szerzése nem képezi