Magyar igazságügy, 1877 (4. évfolyam, 7. kötet 1-6. szám - 8. kötet 1-6. szám)

1877/7 / 1. szám - Bíráló megjegyzések fizetésképtelen adósok hitelezőinek kielégítéséről készítettt törvénytervezethez

igényelt tárgyak csakugyan az ö szerzeményén vagy hozományán lettek vásárolva. Tudtommal eredménytelenül, mert felsőbb bíróságaink az igénynek mindannyiszor helyt adtak és a mellett közjegyző collegáink igy allegáló ügyvédekre ránk fogták, hogy a közjegyző állását irigyeljük és a közjegyzői intézményt discreditálni akarjuk. Csak az e részt legújabban ugy szak-, mint napi-lapokban élénken folytatott eszmeharezra utalunk. Én tehát az igénypert nem tekinthetem egy darab jelentéktelen-papirosnak, mert a gyakorlat arra tanított meg, hogy annak nagyon is nagy jelentősége van; attól sem tartok, hogy a hitelező álnév alatt fog igényt bejelentetni, csakhogy támadó jogát érvényesíttesse, mert a hitelezőnél észszerűen más czélt mint azt, hogy pénzéhez jusson, nem tudok feltételezni. Ha tehát a hitelező a lefoglalt tárgyak által egyebekben elegendő fedezetet talált, nem tudom föltételezni, hogy önnön maga meghiúsítsa a jó alkalmat, mely öt egyszerű módon, kevesebb költséggel és rövidebb uton segiti pénzéhez, mint a hosszadalmas és költséges támadó per, melynek nyereményében esetleg még hitelező társaival kénytelen lesz osztozkodni. A szerző által nyilvánított aggodalom tehát nyilván alap nélküli. De még el is tekintve attól, hogy az igényper majdnem egyértelmű azzal, hogy a hitelező pénzéhez egyátalán nem jut, az sem lehet a hitelezőre nézve közönbös, ha későbben jut pénzéhez. Hat hónap múlva egy bizonyos pénzösszeg a kereskedőn már mitsem segíthet, míg hat hónap előtt talán ugyanazon összeg a bukástól menthette volna meg. És ha annyira fél szerző attól, hogy az osztrák javaslat rendelkezése mellett az igények, támadó per igazolásául, czélzatosan fognak a hitelező által álnév alatt benyujtatni, ám vegyünk fel legalább annyit, hogy az adós rokonai által bejelentett igények a fizetésképtelenség beálltát szintén megállapíthatják. Hasonló rendelkezés merituma ellen alig lesz kifogás tehető, ha meggondoljuk, hogy rendszerint rokonok azok, kik az adós birtokában levő tárgyakra igaz vagy igaztalan alapon igényeket támasztanak és hogy épen az adós rokonai által bejelentett igények azok, melyek a hitelező kielégítése elől a végrehajtási alapot rendszerint elvonják. Ily rendelkezés szerző aggodalmait is megnyugtathatja, mert az adós rokonai legkevésbé tartoznak azok közé, kiket a hitelező saját czéljaira felhasználni képes lenne. Túlságosan szűknek találom végre a 2. §. 4. pontjának szövegezését. Ezen pont szövegezése szerint az adós fizetésképtelensége beállottnak vélelmezendő: „ha az adós vagyoni állapota következtében megszökött vagy elrejtőzködött", mi azt involválja, hogy minden concret esetben bizonyítandó lesz, hogy az adós vagyoni állapota és elrejtőzése ok- és okozatként következett be. E részt sokkal