Magyar igazságügy, 1877 (4. évfolyam, 7. kötet 1-6. szám - 8. kötet 1-6. szám)

1877/7 / 1. szám - A nyilvánkönyvek közhitelessége

18 Nézzük, mely irányelveket követ e két pontra nézve a hazai telekkönyvi judicatura ? Vájjon a harmadik jogszerző mikor tekintetik roszhiszemünek ? Roszhiszemü az ausztriai jog szerint az a birtokos, a ki tudja, vagy a körülményekből gyaníthatja, hogy a birtokában levő tárgy másnak tulajdona22). A jó és roszhiszemüség ezen magyarázata körül azonban bíróságaink felfogása igen eltérő. Vannak főbirósági Ítéletek, melyek a telekkönyvi jogszerző roszhiszemüségét állapítják meg, mert az előbb (bár nyilvánkÖnyvön kivül történt) átruházásról tudomással birt.23) Roszhiszemünek jelöltetik meg nevezetesen a nyilvánkönyvi jogszerző, ha tudta, hogy az ingatlan eladatott és az eladás a vételár lefizetése által teljesedésbe ment (mely utóbbi esetben igen gyakran büntetőjogi dolus foroghat fenn). A telekkönyvi irók közt Halmossy és Herczegh szintén e nézetben vannak: „Roszhiszemü leend a második szerző, ha tudta, vagy a körülményekből tudnia kellett volna, hogy a jószág tulajdona már előbb másra átruháztatott és hogy az előbbi tulajdonos azzal nem rendelkezik."24) Az átruházás alatt itt úgy Halmossy mint Herczegh a szöveg összefüggése után indulva csak is a nyilvánkÖnyvön kivüli átruházást értették, a tudomás ily nyilvánkÖnyvön kívüli átruházásról, nézetük szerint tehát a második szerző roszhiszemüségét állapítja meg, ki a telekkönyv közhitelességére nem hivatkozhatik, és a nyilvánkönyvi jogot mint roszhiszemü a törvényes három év alatt sem birtokolhatja el. E felfogás ellenében a „Döntvénytára-bari tartalmazott curiai határozatok hosszú sorozatát idézhetnök, melyek szerint az eladási szerződés a vevőnek csak jogezimet ad a birtokhoz és ha valaki másnak ily jogcziméről tudomással birt és ennek daczára az ingatlannak tulajdonjogát telekkönyvileg 2i) Osztr. polg. törvkv. 326. §. 2:1) Ily esetben a roszhiszemüségét kizgrandónak tartja Exner (Publicitatsprincip. 84. 1.) : „man ist jetzt darüber einig in solcber Prüvenienz überhaupt kein materielles Unrecht zu erblicken. Jura v i g i 1 a n t i b-u s s c r i p t a. 24) Halmossy: Telekkönyvi rendszer alapelvei 12-ik l. Herczegh : Telekkönyvi rendtartás 209. 1.