Magyar igazságügy, 1877 (4. évfolyam, 7. kötet 1-6. szám - 8. kötet 1-6. szám)

1877/8 / 6. szám - Handbuch des deutschen Strafrechts. Berlin, 1877. [könyvismertetés]

178 ide néző határozatait kiterjeszteni kívánta; a birodalmi tanács azonban e felfogáshoz nem csatlakozott. Sehwartze mindkét felfogás indokaival megismertet. A harmadik dolgozat M e r k e 1 tanáré : „D i e A u s 1 egung das Strafgcsetzes" (73—8G. L), jelentékenyen kiegészíti ugyanazon írónak hasontárgyu dolgozatát. Különösen fontos a parlamenti tárgyalások magyarázó értékének és az analógia alkalmazásának felfejtése. Találóan mondatik amazokról: .,Die parlamentarischen Verhandlungen sind faktische Beweismittel dafür, dass dem Gesetzeswortlaut ein bestimmter Sinn beiwohne und zwar Beweismittel, welche nicht ohne Weitéres eine unumstössliche Gewissheit begründen. Denn was die bei der Gesetzgebung Betheiligten in cinem bestimmten Momente zu wollen erklart habén, ist nicht identisch mit dem, was sie in einem andern Moment gethan habén." — Az analógiára nézve Merkelnek az oskolaszerü felfogástól elütő, habár még minden irányban ki nem fejtett véleménye van. A negyedik dolgozatban : „Be griff und a 11 g e m e i n e Thatbestand des Verbrechens" (87 — 95. I.) Geyer tanár egésziti ki Schaper tanárnak a kézikönyvben foglalt ugvanazon czímü értekezését. Szerző kárhoztatja a hármas felosztást és hivatkozik a németalföldi javaslatra, mely e felosztást teljesen mellőzte, valamint a baseli és solothurni törvénykönyvekre, melyek a kettős felosztáson alapszanak; kénytelen azonban Meyer szavait is idézni, a ki a hármas felosztásra nézve megjegyezte : „Uns scheint die Dreitheilung schon der heutigen Entwickelung des Strafr. zu entsprechen, in dessen mannigfach abgestuften Freiheitsstrafen durch eine blosse Zweithcilung yielleicht nicht hinreichende Gruppirung gebracht würde." Új adalékokat találnak ezen értekezésben az ommissiv-delictumok, a végszükség, a jogos védelem tanára vonatkozólag. Érdekes a jogos védelemre vonatkozó döntvénye a berlini Obertribunainak: „Auch ein vom Tháter i r rig e r Weise vorausgesetzter Nothwehrstand macht die an sich strafbare Handlung straflos, wenn dieselbe erforderlich gewesen ware, den vom Tháter vorausgesetzten rechtwidrigen Angriff abzuwehren." Az ötödik dolgozat „Die Zurechnungsfáhigkeit und der v e r b r e c h e r i s c h e W i 11 e ím Allgemein e ir' (97—107. 1.) G e y e r tanártól. A kézikönyv hasonczímü értekezése Schapertól eredt. A tárgyalt kérdések ezek: error iuris eriminalis, „verminderte Zurechnungsfáhigkeit", a gyermekkor és ifjúkor hatása a beszámításra (érdekesek a vonatkozó német controversiák), a beszámítás körén kívül eső állapot szándékos előidézése („Die Mutter, die ihr Kind zu sich ins Bett nimmt, in der Erwartung, dass sie im Schlafe sich auf