Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 2. szám - A fizetésképtelenné vált adósok jogcselekvényeinek megtámadhatásáról alkotandó törvényhez

01 és jogügyletek meghatározásánál, melyek megtámadhatóknak nyilváníttatnak. Részünkről az illetékes körök figyelmét különösen még azon esetekre találjuk szükségesnek fölhívni, midőn az adós bukása előérzetében vagy legalább saját érdeke iránti óvatosságból egészen ingyenes vagy csak színleges viszteher mellett igyekszik vagyona egyik vagy másik részén ideje-korán túladni. Ha a csalárd jogügyletek eseteit hiteles, statistikai adatok nyomán összeállítani egyátalán képesek lennénk, könnyen bebizonyithatnók, hogy nálunk épen ez a hitelező kijátszásának rendes, mert legegyszerűbb és legkönynyebb utja és ezen észlelet az alkotandó törvény különös figyelmét joggal veszi igénybe. A gyakorlat igényeire való tekintettel továbbá fontossággal bír azon kérdés eldöntése: miképen érhető el azon czél, mely a szóban forgó törvény által eléretni szándékoltatik legbiztosabban, a nélkül, hogy a forgalom tekintetei csorbát szenvedjenek ? Ha a hitelezőnek, adósa bizonyos jogcselekvényei és jogügyletei ellen, a megtámadás joga engedtetik: a végczél abban áll, hogy a hitelező megvédelmeztessék azon hátrányok ellen, melyeket a megtámadás alá eső jogügylet által szenvedhetne; illetve hogy a hitelezőnek megóvassék abbeli joga, hogy követelése tekintetében az adós vagyonából kielégítést nyerhessen. Kétségbevonhatlan, hogy az adós által megkötött és a hitelező kielégítése útjában álló jogügylet absolut és föltétlen érvénytelenítésével a törvény tovább menne, mint azt a czél, mely a megtámadás folytán a hitelező érdekében eléretni szándékoltatik, szükségképen kívánatossá teszi. A hitelező czélja tökéletesen el van érve, h a a megtámadott jogügylet hátrányos következménye reá nézve hatálytalanná tétetik és a hitelezőnek mód nyujtatik, ezen kielégítése szempontjából hátrányos következményt elháritni. A megtámadott jogügylet absolut hatálya vagy érvénytelenítése a hitelezőt nem érdekli; reá nézve egészen közömbös, hogy az adós és egy harmadik személy között létesült jogügylet közöttük, mint szerződő felek között érvényes-e vagy nem, .hacsak e jogügyletnek irányában nincsen hatálya. A hitelező ellenében még annak sincs értelme, hogy egy bizonyos tárgy, melyből követelésére kielégítést