Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 5. szám - A büntető törvényjavaslat tárgyalása. A képviselőház igazságügyi bizottságából

387 tethető ? Ily kérdést megoldatlanul nem lehet hagyni. Ha a kormány ha* tározott megállapodást nem jelent ki arra nézve, hogy e tekintetben miként akarja a viszonyt Horvátországgal szabályozni, azt teszi fel, hogy a jelen törvénynek a statusquo alapján való életbe léptetése terveztetik. — Perczel minister biztosítja előtte szólót, hogy a kormány e kérdéssel foglalkozott, s annak positiv megoldása nélkül a je!en törvény nem fog életbe lépni. — Szilágyi D. kéri e nyilatkozatot az előadói jelentésbe felvétetni, s akkor megnyugszik a §. e pontjában, melyet a bizottság ezek után elfogadott. 8. §. második pont. A jelen törvény szerint büntetendő továbbá: 2. Azon külföldi, ki a fennebbi pontban elősorolt büntettet vagy vétséget a jelen törvény második része II. fejezetében meghatározottak kivételével külföldön követi el. Komjáthy felvétetni kívánja e megtoldást: „a mennyiben cselekvényét a nemzetközi jog nem igazolj a", miután háborúban fordulhatnak elő esetek, midőn az ily cselekvény nem volna büntethető. — Pauler előadó és Teleszky szükségtelennek tartanak e pontban ily intézkedést. — Szilágyi kihagyná a külföldiek által külföldön elkövetett, se§. szerint büntetendő cselekvények közül a lázadást. — Pauler előadó a felbujtogatas szempontjából szükségesnek tartja ezt. — Csemegi államtitkár előadja, hogy a lázadásbani részességet külföldi külföldön bünsegély utján is elkövetheti. Ezért is szükséges a kérdéses intézkedés. — Szilágyi a felbujtogatást nem is tartja külföldön elkovethetönek, miután a jelen javaslat szerint is a lázadás csak csoportosulás által követhető el, s ennek a belföldön kell történni, hogy a bűntény elkövettessék.— Chorin a lázadás alatt oly bűntényeket látván felsorolva, melyek a magyar állam létele ellen irányulnak, szükségesnek tartja a §. rendelkezését.- Teleszky is ily értelemben nyilatkozik, mert különben az illető legtöbbször büntetlenül maradna, miután a külföldi törvények a magyar állam elleni ily cselekvényeket nem büntetnek. A bizottság változatlanul megtartja a pontot. 8. §. harmadik pontja: Ezen szakasz rendelkezése az ebben elősorolt esetekben alkalmazandó akkor is, ha az illető személy a m. állam területén kívül Ítéltetett el, ott kiszabott büntetését ki is állotta, vagy ha a magyar kormány ellenjegyzése nélkül megkegyelmeztetett. A kiállott büntetése mindazáltal a jelen törvény szerint meghatározandó büntetés megállapításánál lehetőségig számításba veendő. Szilágyi megjegyzi, hogy itt a külföld alatt Ausztria is értetvén, vannak oly bűntények is p. az ausztriai bankjegy meghamisítása, melyek elkövetése az ottani törvények szerint is hasonlóan büntettetvén, külön büntető eljárás nem mindig szükséges. Kimondani kívánna tehát, hogy ily esetekben a bűnvádi eljárás m e g i n d i t á s á t a minister rendeli el. — Csemegi az ausztriai honosakra nézve hozzájárul e módositványhoz.— Hodossy kimondhatónak tartja azt nemcsak ausztriaiakra, de átalában a külföldiekre nézve. — A bizottság Szilágyi módositványának elfogadásával a §-hoz a következő új alineat vette fel: „Ha azonban a 2-ik pontban érintett cselekvények a monarchia másik államában követtettek el, s az illető azért már megbüntettetett vagy megkegyelmeztetett a bűnvádi eljárás megindítását az igazságügyminister rendeli el.1- 9. §. A 8. §. 1. pontjában elősorolt eseteken kívül is, a jelen törvény szerint büntetendő azon magyar honos, a ki az