Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 1. szám - A vagyon elleni büntettekről. Tanulmány, tekintettel a magyar büntető törvényköny javaslatára. [2. r.] A vagyoni bűntettek és vétségek a m. btk. javaslatában

36 lásnak tényálladéka már magában véve is rendszerint oly súlyos beszámítás alá esik, hogy e mellett az érintett minősítések, melyek a lopásnál nagy jelentőségűek lehetnek, itt egészen háttérbe szorulnak, s a mennyiben a beszámításnál tekintetbe vételt igényelhetnek, ez a rendes büntető tételnek határain belől is megtörténhetik, a nélkül, hogy a kasuistikus felsorolásra szükség lenne. 5. A zsarolás fogalom-meghatározására csak kevés észrevételem lehet. Mindenekelőtt feltűnik azon különbség, mely az eredeti szerkezet és az átvizsgált javaslat 338. §-a között annyiban fenforog, hogy mig az előbbi szerint a zsarolás czélzata a „jogtalan vagyoni haszon szerzésére" szoríttatott, az utóbbiban átalában csak a jogtalan haszon szerzése állíttatik fel a tettes czélzatául. Ezen változtatásnak indokát abban vélem feltalálhatni, hogy miután a javaslatban egészen elmellöztetett a jogtalan k é n y s z e r i t é s (Nöthigung) fogalma s miután az ily cselekmény egészen büntetés nélkül hagyatott volna azon esetben, ha a zsarolás fogalma kizárólag a vagyoni jogsértés körére korlátoltatik: az átvizsgált javaslat ezen e hiányon akart segíteni az által, hogy a zsarolás fogalmát a mondott értelemben kitágította. A czél ez által kétségtelenül el is éretik, ámde nézetem szerint nem a helyes uton, mert a zsarolás egészen más jogsértést foglal magában, mint a jogtalan kényszerítés, s ezért a kettőnek fogalmi egyesítése alig állhat meg. A zsarolás szoros összeköttetésben van a rablással, s ehez képest tárgyát a vagyon ellen intézett jogsértés képezi. Ellenben a jogtalan kényszerítés csak a személyes szabadságot támadja meg. Az utóbbi esetben tehát az erőszakkal vagy fenyegetéssel véghezvitt jogtalan kényszerítés, mint a személyes akarat-szabadságnak korlátozása, már magában betölti a tényálladékot, mig a zsarolásnál ez csak eszköze lehet a bűntett elkövetésének. Nézetem szerint tehát helyesebb volt az első szerkezet, s az emiitett hiány sokkal czélszerüebben lenne kiegészíthető az által, ha a jogtalan kényszerítés a személyes akarat-szabadság megsértéséről intézkedő XXII. fejezetben külön szabályoztatnék. 6) Egy másik észrevételem arra vonatkozik, hogy a zsarolás eszközéül az erőszakon kívül; ép úgy mint a rablásnál, az erőszakkal való fenyegetés vétetett fel. Ez véleményem szerint nagyon is megszorítja a zsarolás fogalmát, mert akár azon értelemben fogjuk fel az erőszakkal való fenyegetést, a melyben azt a 335 §. körülírja, akár az általam kifejtett szűkebb értelemben : az mindkét esetben kizárja magából a fenyegetésnek több oly nemét, a melyek a zsaroláshoz megkívántató kényszerítésre még mindig alkalmasak. így pl. átalában a vagyoni jogok, továbbá a szabadság, a becsület, a házi béke és családi nyugalom ellen is intéz-