Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)
1876/5 / 1. szám - A bírósági szervezet kérdéseiről
11 leures lois n'empéchent pas les mauvais juges d'en abuser pour faire le mai".*) II. Az 1869: IV. t. cz. 6. és 7. §§-nak a bírák qualificatiója iránti megállapodásaiban hibáztatandó, hogy minden birói állomásra ugyanazt a qualificatiót követeli meg; tehát az albiró és a semmitöszék elnöke egyaránt csak azt tartozik kimutatni, hogy életének 26-ik évét betöltötte, fedhetlen jellemű, csőd és gondnokság alatt nem áll, a köz- s váltóügyvédi vagy a gyakorlati birói vizsgálatot sikerrel kiáltotta. Hogy félre ne értessünk, megjegyezzük, nem az elméleti, hanem a gyakorlati qualificatio egyformaságát perhorreskáljuk; elnöktől és átalán a magasabb fokú bíráktól megkövetelendönek tartjuk, hogy a törvényben emiitett qualificatión kivül tíz egész husz évi birói, államügyészi, ügyvédi és jogtanári valóságos gyakorlatot legyenek képesek igazolni. Az idézett szakaszokban szabályozott qualificatiót a minimumnak tekintjük, melyen alább szállni vétek volna az igazságszolgáltatás fontos érdekei ellen. Szükségesnek tartjuk ezt nyomatékosan megjegyezni épen most, midőn a bagatellügyek rendezése czéljából némely körökben a biráknak egy új faját akarnák beilleszteni a birósági szervezet keretébe, oly bírákat — hogy valódi nevénél nevezzük a tervet — a kiknek qualificatiója alantabb áll mint a jelenlegi biráké. Igen, a kik a bagatell-ügyekben a bíráskodást szolgabirákra, községi bírákra vagy békebirákra akarják bízni, sajátképen a birák elméleti qualificatiója ellen indítottak háborút. Pedig egy mívelt ország tapasztalatai, Francziaországéi, felvilágosíthatnának mindenkit, mire vezet a birói qualificatio elsatnyitása. Francziaországban a nagy forradalom birósági szervezetében a békebirák elméleti qualificatio tekintetében egy rangban állottak a birákéval; Napóleon alatt azután ebben tágítottak, kinevezhetőknek nyilváníttattak azok is, kik jogi tanulmányokat nem végeztek, elegendő volt a gyakorlatiasság, az ügyesség. E rendezkedés a legszomorúbb állapotokat eredményezte; Bordere a u x 1857-ben irt kitűnő munkájában**) ezeknek következő rajzát adja: „Ha megnézzük, mily osztályból valók a békebirák, találunk közöttük oly joggyakornokokat, kik főnökük *) D u p i n, Des raagistrats d'autrefois. no. 4. **) Bordereaux id. munkájában 143—147. 1.