Magyar igazságügy, 1875 (2. évfolyam, 3. kötet 1-6. szám - 4. kötet 1-5. szám)

1875/3 / 1. szám - A magyar büntetőtörvénykönyv javaslata és a "Jogt. Közl." kritikája

70 ban a semmiségi panasz a törvényszék előzetes eljárása, s az okozott költségek megtérítésére irányoztatott, azt elvetette. A határozat indokai a következők : A ptkrts. 585-ik §-a egész átalánosságban s feltétlenül rendelvén, hogy az 560. §. eseteiben valamennyi érdeklett egy kitűzendő határnapra az egyesség megkísérlése végett megidézendő: az örökösödési eljárásnak egyességileg vagy perre utasító végzéssel való befejezése egyedül a tárgyalás alapján, s annak eredményéhez képest eszközölhető. Minthogy egyébiránt a ptkrts. ÍX-ik cz. VII. fejezete, a marosvásárhelyi kir. tábla területét illetőleg, az osztr. polg. törvénykönyv II-ik r. 15-ik fejezetében előirt alakszerű örökösödési nyilatkozat beadási határidejére nézve különleges intézkedést nem tartalmaz : eset-* leg e tárgyalás alkalmával köteles a bíróság, a beidézett érdek letteket örökösödési nyilatkozatuk előterjesztésére felhívni, s ekként az örökösödési eljárás szabályszerű gyors befejezését lehetővé tenni. Tekintve pedig, hogy az 1860. évi april 7-én kelt igazságügymínisteri rendelet 20. §-a utolsó bekezdéséhez képest, ha a hitbizományi javakban más az örökös mint a szabadon örökölhető vagyonban, a ptkrts 585 — 590. §§. által szabályozott eljárás követendő, nemkülönben tekintve, hogy a néhai báró Bruckenthál József által kiállított hitbizományi oklevél V. pontja értelmében, az illető alapitványos a hitbizomány állagában való öröklésre csak annak megszűntével hivatott; tekintve tehát, hogy a fenforgó örökösödési eljárás tárgyát, ugy a hitbizományi mint a szabadon örökölhető javak képezték: az elöl hivatok szabály, a mindkét irányban érdekelt igénylökre egyiránt volt alkalmazandó. Jóllehet azonban a 24809. sz. 1872-ki ministeri leiratból, illetve a nyilatkozattétel végett beküldött biró-küldési kérvényből világosan kitűnt, mikép kérelmező b. Bruckenthál Gyula a hagyatéki hitbizományi javakhoz igényt tart, s épen ennek érvényesithetése végett szorgalmazta a szerinte érdekelt bíróság helyett más elfogulatlanak kiküldetését, sőt kérelmének eredetileg hely is adatott; jóllehet továbbá a m. kir. igazságügyministerium 13058. 1873. sz. leiratában 5692.-1873. sz. a. kibocsátott biró küldési rendeletének az örökösödési eljárásra nézve történt visszavonását különösen azzal indokolta, miszerint az eljárás szabályszerűsége mellett, mind a jelentkezett, mind még a jelentkezhető igénylök érdekei törvényszerűen védve lesznek, és az utóbbiak alatt nyilvánlag első sorban magát a kérelmezőt értette ; jóllehet végül, figyelve a 8247. 1872. sz. folyamodvány elintézési, s a bíró-küldési kérvény beadási idejére, valamint az e felett megindított eljárás tartamára, ugy azon körül-