Magyar igazságügy, 1875 (2. évfolyam, 3. kötet 1-6. szám - 4. kötet 1-5. szám)

1875/3 / 1. szám - A cselekvéseknek befolyása idegen jogkörre. [1. r.]

20 nem önmagában birja lételének alapját, mint a birtok, a család stb., hanem a positiv jogtól, alkottatott egy fontos életszükséglet kielégítésére és természetesen pusztán ennek számára, nem pedig jogellenes eredmények létesítésére. II. A jogi közreműködés másik neme a közvetítés. Köz­vetítő azon személy, ki másért de maga nevé­ben eljár és azért cselekvésének jogi következményeit közvet­lenül saját személyében létesiti, a szerzett jogoknak — legalább egyelőre, maga lesz alanyává, a vállalt kötelmek által maga terheltetik. A rómaiak a jogi közreműködésnek ezen nemén — legalább a kötelmi jogterén — túl nem mentek. ban (cretio) szokott adatni csak személyesen tehette az örökös*). Később midőn a civilis hereditas mellett a pretori bonor. possessio" foglalt helyet, e tulszigorból engedni kezdtek, — a „bonor. poss."-t képviselő is érvé­nyesen kérhette ura számára. Miulán pedig később a jus civile által deferált örökséget is bonor. poss. agnitioja által lehetett megszerezni és ezen agnitiot Diocletian egy constitutioja 1. 12. C. (6.30) a pro herede gestio (hallgatag örök ségbe lépés) eseteihez sorolja, a képviseletnek alkalmazása az örökség megszerzése körül nem találkozott többé nehézségekkel. Nem szabad azonban szem elöl téveszteni, hogy a képviselet e jogviszonynál csak a nyilatkozat tételre, nem pedig magára a elhatározásra (mint azt számos jogász pl. Leist bon. poss. II., 308. sk. 1. Sintenis Pand. 183. §. stb.' most is vitatja) terjeszkedhetik ; érvényes örökség szerzésre magának a meghívott örökös elfogadási akarata nélkülözhetlen kellék és hogy érde­kében a képviselő hatályosan működhessék, ezen akaratot kinyilatkoztatni is kell előleges meghatalmazás vagy utólagos jóváhagyás által (Gaius II., 87. 1. 25.^ §. 5 (89,2). Téves azért ugy a régi római jog, mint a mai tudomány szempont­jából számos jelesebb jogász által (pl. Bruns. Kraut, Köppen) védett azon nézet, hogy hireveszettek (távollevők kiknek holléte nem tudatik) érdeké­ben kirendelt gondnokok is érvényesen szerezhetik meg gondnokoltjaik javára az ezek számára megnyílt Örökségeket. E nézet védői figyelmen kívül hagyják, hogy kétséges, váljon az illető érdekelt átalában még él, de teljesen bizonytalan, váljon a neki felajánlott örökséget elfogadni hajlandó. Megengedte továbbá a római jog, hogy cselekvő képességgel nem biró személyek számára rendes képviselőik szerezhessék a nekik megnyíló örökségeket, igya jogi személyeket e jogviszonynál is tisztviselők illetőleg hatóságaik 1. 3. §. 4 (37.1), 1. 6. §. 4 (36.1), 1. 1. §. 1 (38.3) a 7 éven alóli gyermekeket apjuk vagy gyámjuk 1. IS pr., §. 2., 3 C. (6.30) az őrülteket a gondnokok képviselhetik. A modern jogokból kiemelendő, hogy az O s z t r. p 1 g. tvk. 76. §. házasságot is enged képviselő által köttetni, mig a többi ujabb códexek a képviseletet ezen ünnepélyes actusból nyíltan kizárják, mint a Porosz Landr. II., 1. §. 1(37, s a Zürchi Cod. 100. §., hol legalább hallgatag mint a Szász plg. tvk 1588. §. Ho gy végintézkedni csak személyesen, az örökséget megszerezni vagy visszautasítani pedig képviselő által is lehet, ez iránt 1 Po­rosz I., 12. t. 66-67., 100. skv. §§. — O s z t r. plg. tvk. 564. skv SS — Zürichi Cod. 2057., 2059., 20(37. §§. — S z á s z plg. tvk 2064 2253. §§. ' 1 *) Ez értelemben mondja 1. 90. pr. D. (2q.2) Paulus respondit : per p r o c u ratorem (más kiadók szerint: cura torem) hereditatem acquiri non posse.

Next

/
Oldalképek
Tartalom