Magyar igazságügy, 1875 (2. évfolyam, 3. kötet 1-6. szám - 4. kötet 1-5. szám)

1875/3 / 1. szám - A cselekvéseknek befolyása idegen jogkörre. [1. r.]

18 b) Másrészt azonban irányadó a képviseltnek személye: a) A szerzési képességre nézve; azért másnak képviseletében és annak számára érvényesen szerezhet oly személy, ki ezen bizonyos szerzésre önszemélyében nem képes, ha csak maga a képviselt e képességgel bir; igy ura számára telki szolgalmat az is szerezhet, ki maga telekkel nem bir, in­gatlant külföldi is szerezhet oly országban, melyben törvény szerint csak belföldi lehet földbirtokos, kegyurságot egy nem keresztény. fJ) A szerzésnek megfelelöleg a kötelem vállalásra is a képviseltnek személyéből ítélendő meg a ké­pe sss ég.2(>) Hatálytalan azért, midőn gyám vagy gondnokság alatt levőnek képviselője, megbízója nevében a gyám vagy gond­nok hozzájárulása nélkül vállal fel terheket, vagy váltót ir alá váltóképességgel nem biró képviseltje, például egy magyar nem kereskedő nő nevében; másrészt teljes jogerővel kötelezi urát a kiskorú képviselő (például bolti segéd, kereskedelmi utazó stb.) jóllehet gyámjának vagy gondnokának az ügylet létesíté­sében semmi része nem volt.27) y) Irányadó a képviselt személye a rendelkezési k é­p e s s é g tekintetében, például telki szolgalomnak engedélyezése; gyámság alatt levő vagy tékozlónak nyilvánított személy va­gyondarabjainak, kivált ingatlanjainak elidegenítése, a hozomány­nak elengedése a házasság fenállta alatt, ez bár a nőnek kép­viselője által történt a rómaiaktól házasság alatti ajándéknak s megfelelöleg érvénytelen ügyletnek tekintetett. 5) Tekintetbe jő a képviseltnek személyemégaz ügylet alakjánál, ha ez bizonyos osztályok érdekében (óvatosság­ból) lett a törvény által előírva. 28) Megjegyzem röviden, hogy a képviselő által léte­sített ügyletektől, melyeknek megítélésében a képviselő­nek cselekvési képességét, ismeretét, tévedését stb. kutatjuk, meg kell különböztetni a méghatalmazási nyi­latkozatot; ennél természetesen első sorban a meghatalmazó személye jön figyelembe. Hogy a képviseletből folyó fönt jel­26) Ezen elvnek kifejezése a római jogi „unitas filii cum patre i n i i s quae patri adquiri possunt §. 4. J. inut. stipul (3.10) 1. 130 (45.1), 1. 39 ibid. adquirit p a t e r filio secundum quod leges permittunt", 1. ez iránt még Laband i. h. 227. 1. Unger i. m. II., 90. §. 136 l! 28 i Exner i. m. 135. 1. 35. j. B r i n z i. m. 371. § 3. sz. 27) Lásd Laband i. m. 228. 1. 05. j. Ö s z t r. p 1 g. t v k. 1018. §. Zürichi cod. arg. 921. §. 28) U n g e r i. m. II., 90. §. 28. j. B r i n z t. i. m. 371. §. 3. j L a­b a n d í. m. 227. L. 64. j. ezen elv értelmében határozandó meg az is, váljon valamely ügylet kereskedelmi ügyletnek veendö-e vagy sem. Szász plg. tvk. 788. §. Képviselők által létesített ügyleteknek alakja és tartalma a képviselt személyéből Ítélendő meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom