Magyar igazságügy, 1875 (2. évfolyam, 3. kötet 1-6. szám - 4. kötet 1-5. szám)

1875/3 / 2. szám - A képviselőház pénzügyi bizottságának igazságügyi tervei

KÜLÖNFÉLÉK. \ S Budapest, 1875. február 1. /\ A képviselőház pénzügyi bizottságának igazságügyi tervei. Az 1874-ik évben az igazságügyministeri tárcza részére megszavaztatott 11.839,910 frt, ezen összeget a kormány, mint ez az igazságügyministernek a budgetre vonatkozó előterjesztéséből (Magyar Igazságügy II. k. 4C23. 1.) kitűnik, lehetőleg alább szállitván, a folyó évre 464,165 frttal kevesebbet, vagyis 11.375,745 frtot kért megszavaztatni; a képviselőház pénzügyi bizottsága ebből is levont 352,091 frtot, és igy az általa javaslatba hozott, az igazságügyi tárczára költségvetésileg fedezendő összes szükséglet a folyó évre 11.023,654 frtra rug. A bizottság törlése magában véve nem jelentékeny, de annál nevezetesebb mindaz, amit a bizottság e törlések alkalmából elmondandónak tartott. Egy egész igazságügyi programmal van a bizottsági jelentésben dolgunk, melyet már annálfogva is ismernünk kell, hogy tudjuk, mily befolyások akarnak justitiánkra érvényesülni. A jelentésben foglalt javaslatok következők : I. Atanácsjegyzöi és fogalmazói állomások megszüntetése. A bizottság a m kir. semmitöszéknél, a legfőbb itélöszéknél és a kir. it. táblánál a fogalmazókat és tanácsjegyzöket feleslegeseknek nyilvánítja és azt indítványozza, hogy a fogalmazói állomások egyszerűen törültessenek, a tanácsjegyzöi és segédtanácsjegyzöi állomás számfelettinek és üresedés esetében be nem töltendőnek jelentessék ki. Ezen határozatát a bizottság ekként indokolja : „A bizottság Örvendetes tudomásul veszi a minister azon kijelentését, hogy a bíróságoknál a kivonatokból való előadást s ebből folyólag a perkivonatok készítését megszüntette. Üdvösen fog ez hatni a perek elintézésére s jelentékeny megtakaritásokat tesz lehetségessé a biróságoknál. „Ha a minister ez intézkedésnél meg nem állapodik, hanem azon hatalomnál fogva, melyet az 1871. XXXII. t. cz. 35. §. reá ruház, a tanácsülési rövid jegyzökönyveknek a legegyszerűbb módon vezetését az elnökökre bizza, ha a külön vélemények szerkesztését a per részleteivel ismerős előadónak, esetleg az indítványozó birónak teszi kötelességévé, ha az íteletek hosszadalmas bevezetéseit megszünteti, ha a felebbezvények nem kivonatban adatnak elő, de egész terjedelmükben olvastatnak fel, ha a felebbezett perek a legfőbb itélöszékhez közvetlen terjesztetnek fel és onnan az első bíróságokhoz közvetlen küldetnek vissza, szóval, ha az ügyrend egyfelől az igazságszolgáltatás magas érdekeinek, másfelöl az ország súlyos pénzügyi helyzetének figyelembe vételével több irányban okszerűen módosittatik: a tanácsjegyzöi intézményt a felebbviteli birósá-