Magyar igazságügy, 1875 (2. évfolyam, 3. kötet 1-6. szám - 4. kötet 1-5. szám)

1875/3 / 1. szám - Igazságügyünk 1874-ben

-2 az ügyvédségről és közjegyzöségről szóló javaslatokat. Kétségen kivül nevezetes alkotások, nevezetes a haladás, de az igazságszolgáltatás átalános reformjában ezek csak másodrendű tárgyak. És ezek is mennyi huzavona, mennyi küzdelmek után létesülhettek: egy évig elhúzódtak a tárgyalások és csak az év utolsó heteiben lehetett a megszavazott javaslatokat királyi szentesítés alá bocsátani. Tudvalevőleg a két javaslat a leggondosabb előkészítésben részesült, tárgyuk nem is sorolható a nehezebb törvényalkotási feladatok közé : ha mégis majdnem egy álló esztendő telt le, mig a javaslatokból törvény lett, hány évre lesz az országgyűlésnek szüksége, mig a megkívántató törvénykönyveket megalkotja ! Az igazságügyminiszterium hangyaszorgalmat fejtett ki. Elkészült a váltótörvény tervezete, a büntető törvényjavaslata, a polg. törv. rendt. novellája. A közigazgatás terén, hogy csak a nagyon lényeges és fontos alkotásokat említsük, kibocsátotta az uj bírósági ügyviteli szabályokat, melyek az előbbi szabályzat számos fogyatkozását megszüntették, és a börtönrendszabályt, mely gondos tanulmány alapján készülvén, a legczélszerübb börtönszervezet magaslatán áll. De ezen javaslatok és alkotások, és mindazok, melyeket az igazságügyminiszterium az év folyamában ernyedetlen munkássággal létesített, csak távolabb vonatkozásban állanak az igazságszolgáltatás átalános reformjával. A törvénykönyvek közül a lefolyt évben egy sem létesült, a bírósági szervezet kérdése sem haladott, a jogorvoslatok kérdésében is ott állunk^ a hol állottunk, ma sem tudjuk, mint harmadéve nem tudtuk, mily alapokon lesz a büntető eljárás, mily alapokon a polgári törvénykezés szervezendő. . Az 1874. év az igazságügy átalános reformjait illetőleg meddő volt, mert meddővé tették a magyar képviselőház bizottságai; a kilenczes, a p é n z ü gy i és a j o g ü g y i bizottságok. Nem haladtunk, és hogy erösebben nem hanyatlottunk, azt a kormány magatartásának köszönhetjük, mely a bizottságok veszélyes árjainak gátokat tudott emelni. A pénzvagy testi sértés eseteiben való felelősségeiről és kártérítési kötelezettségről; 7. az 1871. 31. törvényczikk 24-dik §-nak módosításáról; 8. a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéki kereskedsi ülnökök szaporításáról; 9. a nők teljes koruságáról; 10. a királyi közjegyzőkről; 11. az ügyvédi rendtartásról.