Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)

1874/2 / 2. szám - Az ügyvédek létszáma a Magyar Birodalomban 1874. évi július hó elsején

158 írott haszonbérleti szerződésnek a szerződésben kikötött haszonbérleti idő lejárta avagy a haszonbér fizetésének elmulasztása miatt kért megszüntetése iránt folytatott perekben hozott Ítéletei végrehajtását sem a felebbezés, sem a semmiségi panasz nem gátolja. Ily ítéletekben az azonnali végrehajtást is mindig el kell rendelni. 56. §. Az 1868. LIV- törvényczikk általános szabályai, a mennyiben a jelen törvény és ott, a hol az 1840. IX. törvényczikk hatályban van, a mezei rendőri ügyekben a kár becsüjét, s a mezei vagy erdei csősz vallomásának bizonyító erejét illetőleg az 1840. IX. törvényczikk 4. 21. §§. kivételt nem foglalnak magokban, a sommás eljárásban is alkalmazandók. 57. §. Az idézett törvény 160. §. helyett: Bíróságon kívüli beismerés csak akkor szolgálhat bizonyítékul, ha az maga a fél által minden kényszer nélkül világosan és komolyan oly személy irányában tétetik, kiről viszonyait tekintve azon félnek, ki ellen bíróságon kívüli beismerése bizonyítékul használtatik, tudnia kellett : miként annak a beismert tény valóságát megtudni, vagy arról bizonyítékot szerezni érdekében állott. A bíróságon kívüli beismerést az arra hivatkozó fél tökéletesen tartozik bebizonyítani. 58. §. Az idézett törvény 167. §. helyett: Magán okirat, melynek valódiságát az ellenfél tagadja, ugy szolgál bizonyítékul: a) ha azt sajátkezüleg aláirta, vagy b) ha a kiállító, a ki irni nem tud, két elottemező tanú jelenlétében, kiknek egyike a kiállító nevét is aláírja, az okiratot saját kézjegyével látta el. 59. §. Az idézett törvényczikk 235. §. helyett: Ha a bizonyítandó ténykörülményről csupán a megkínált fél bír közvetlen tudomással, a főesküt ennek kell megítélni. Ezen esetben a megkínált fél tartozik vagy a főesküt letenni, vagy arra megesküdni, hogy a kérdéses körülményről tudomása nincs. Ha ellenben csak a bizonyító félnek van a bizonyítandó ténykörülményről közvetlen tudomása, az általa ajánlott főesküt részére egyedül akkor lehet megítélni, ha abba az ellenfél beleegyezik. 60. §, Az idézett törvény 246. §. helyett: Az eljárás befejezése után az első biróság, ha nem látja annyira kifejtve a ténykörülményeket, hogy alapos határozatot hozhasson, s ha a tárgyalás folytatásától valószínűleg sikert várhat: jogosítva van rendesperekben is az ügyet vagy általában, vagy egyes kérdésekre nézve ujabb külön jegyzőkönyvi tárgyalásra utasítani, illetőleg a tárgyalás kiegészítését elrendelni, de csak a felek által felhozott ténykörülményekre nézve. Ha az első biróság már a kereset vagy kérvény benyújtásakor észreveszi, hogy az a felek személyére vagy az ügy tárgyára, a jogczímre, a ténykörülményekre, vagy a kérelemre nézve homályos, határozatlan vagy érthetetlen, ugy szintén azon esetben, ha