Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)

1874/2 / 2. szám - Az ügyvédek létszáma a Magyar Birodalomban 1874. évi július hó elsején

155 Ha az ügy felvilágosítása kívánja, a bíró hivatalból is elrendelheti, hogy mindenik fél a birtokában levő azon okiratokat, melyekre hivatkozott, eredetiben előterjeszsze. Az 1868. LIV. törvényczikk 187, 188, 189. §§. a sommás eljárásban is alkalmazást nyernek. A közös okirat előterjesztése iránti kérelmet az ügy szóbeli tárgyalása alkalmával (jelen törvény 25. és 55. §§.) kell előterjeszteni. A kérelemben az okiratot tartalmára nézve körül kell írni; továbbá azon körülményeket előadni, melyek valószínűvé teszik, hogy az okirat az ellenfél birtokában van, s azon jogalapot kifejteni, melynél fogva a fél az okirat közlését kívánhatja; végre ki kell jelölni azon tényeket, a melyeket a fél a kérdéses okirat által bizonyítani kíván. A bíró a kérelem iránt az ellenfelet szóval meghallgatja s az 1868. LIV. törvényczikk 188. §-ának rendeletéhez képest előlegesen határoz. Azon ítélet ellen, melylyel a bíró a felet a közös okirat előterjesztése iránti kérelmével elutasítja, önálló felebbezésnek helye nincs. A kérelemnek helyt adó ítélet ellen önálló felebbezésnek van helye, mely a főügy további tárgyalását felfüggeszti. 49. §. Eskü. Eskü általi bizonyításnak az általános szabályok szerint sommás eljárásban is van helye a következő eltérésekkel : 1) A felfedező eskü iránti kérelmet (1868. LIV. törvényczikk 238. §.) az ügy szóbeli tárgyalása alkalmával (jelen törvény 25, 35. §§.) szóval kell előterjeszteni. A bíróság a kérelem iránt az ellenfelet szóval meghallgatja, s az 1868. LIV. törvényczikk 238. §. rendeletéhez képest előlegesen határoz. Azon ítélet ellen, melylyel a bíró a felet kérelmével elutasítja, önálló felebbezésnek helye nincs. A kérelemnek helyt adó ítélet ellen önálló felebbezésnek van helye, mely a főügy további tárgyalását felfüggeszti. 2) Az eskü letételére a határnapot a biró, tekintettel az esküre kötelezett fél lakhelyének távolságára, mindjárt az Ítéletben kitűzi, s ha ezen határnap a miatt elenyészik, mivel az Ítélet ellen egyik vagy a másik fél jogorvoslattal él: az első biró a felebbviteli bíróság határozatának kihirdetésekor, a mennyiben az eskü letételének helye van, annak letételére azonnal ujabb határnapot tűzzön ki. Ha az eskü általi bizonyítást a felebbviteli bíróság rendelte el, a határnapot szintén a felebbviteli bíróság ítéletének kihirdetésekor kell kitűzni. 50. §. A kereset tárgyalása vagy ha bizonyítási eljárás vált szükségessé, a bizonyítási tárgyalás (jelen törvény 43, 44. §§.) befejezése után azon biró, ki a tárgyalást vezette, azonnal ítéletet hoz. Ha a per folyama alatt addig, míg az ügy Ítélethozatalra megérik, a biró személyében változás történik, azon biró, kire az ügy további eljárás végett átment, Ítélet hozatala előtt köteles a u*