Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)

1874/2 / 2. szám - Az ügyvédek létszáma a Magyar Birodalomban 1874. évi július hó elsején

Ezt arra kell megesketni, hogy a vele közölteket híven fogja átfordítani. A tárgyalási jegyzökönyvet a tolmács előtt felolvasni és vele aláíratni kell. Hasonló módon kell a süket, néma vagy süketnéma személyekkel tárgyalni. Ha azonban ezekkel irás közvetítésével lehet tárgyalni, akkor a tárgyalás irás segedelmével történik. A felvett jegyzőkönyvet ők maguk olvassák el, és ha irás-tudók, aláírásukkal megerősítik. 37. §. A csend és rend fentartása tekintetéből joga van a bírónak, azon hallgatókat, feleket, ügyvedeiket vagy megbizottjaikat, kik a tárgyalást zavarják s annak méltóságát sértik, azon figyelmeztetéssel rendre utasítani, hogy ismétlés esetében a törvény teljes szigorát fogja alkalmazni, és ha ezen rendreutasitás nem használ, az engedetlen hallgatókat a tárgyalási teremből kiutasíthatja, a feleket, ügyvédeiket vagy megbízottjaikat pedig esetről esetre 100 frtig terjedhető pénzbirságban elmarasztalhatja, sőt a tárgyalást is rövid, de mégis elegendő időre, az engedetlen fél vagy ügyvéd avagy megbízott költségére elhalaszthatja, s a felet ügyvéd vagy más ügyvéd rendeletére utasíthatja (jelen törvény 9. §). Ha a kiszabott birság be nem hajtható, a bíró jogosítva van az elmarasztalt felet, ügyvédet vagy megbízottat, minden öt forintért egy napra elzáratni, sőt nagyobb kihágás vagy tettleges ellenszegülés esetében joga van a bírónak a tettest azonnal letartóztatni s azt három napig terjedhető elzárásra ítélni. Ha a rendzavarás a büntető törvények súlya alá eső cselekedetből áll, a bíróság a tárgyalás felfüggesztése mellett az esetről külön jegyzőkönyvet vegyen fel, s azt a büntető eljárás megindítása végett a kir. ügyészhez tegye át. Ezen §-ban foglalt jogosítványok megilletik azon birót is, ki a tárgyalási termen kivül végez valamely hivatalos cselekvést. 38. §. Miután a bíró a feleket kihallgatta, jegyzőkönyvet vesz fel, mely magában foglalja: 1- ször a tárgyalás helyét és napját ; 2- szor a bíróság megnevezését; 3- szor az ügyfelek, és ha voltak, ügyvédeik vagy megbízottjaik nevét, polgári állását és lakhelyét ; 4- szer a per tárgyát; 5- ször a tárgyalás menetét általánosságban. Rendes perbeszédek a jegyzőkönyvbe fel nem vehetők. A tárgyalás eredményét lényeges részeiben, különösen a felek kérelmeit, az ezek alapjául vett ténykörülményeket, a használt bizonyítékok felemlitésével maga a bíró tartozik mindjárt a tárgyalás után a jegyzőkönyvben feljegyezni. ítélet alapjául csak a jegyzőkönyv tartalma szolgálhat. A bíróság által hozott határozatokat, valamint a határozatok kihirdetése iránti megjegyzést szintén a jegyzőkönyvbe kell bevezetni. A tárgyalásról felvett jegyzőkönyvet a biró a felek előtt felolvassa, s azt aláírja.