Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)
1874/1 / 4. szám - A bizonyítás terhe és a polgári törvénykezési rendtartás 163. §-a
277 lyekben a törvény különös rendeleténél fogva, mint például házasság érvénytelenítésére vonatkozó perekben ez megkívántatik. A mely tényálladékot a peres felek közmegegyezésileg valódinak kijelentettek, azt a biró e perben valódinak elfogadni tartozik, még ha máskülönben annak valótlansága iránt személyes meggyőződése szerint mi kételye sem volna. E szerint tehát a bírónak a tényálladék tekintetében voltaképeni működése csak ott kezdődhetik, hol arra nézve a felek eltérő nyilatkozatai forognak fenn, és hol ennélfogva vizsgálat alá veszi, hogy váljon az e végre felhozott érvek mélytánylása mellett, a tényálladékot mennyiben tekintheti kétségtelenül megalapitottnak, bizonyítottnak ? Minő tényálladékot legyen pedig köteles felperes a biró elébe terjeszteni, és minőt bizonyítani az esetre, ha ellenfele arra nézve eltérőleg nyilatkozik? azt azon általános szabály határozza meg: hogy azon tényálladékot tartozik fölhozni és ha ellenfele részéről tagadtatik, azt bizonyítani, a mi szükségképeni alapját képezi azon jognak, melynek kimondására a birót felhivta. Ha már most ezeket a fentebb előadott első három esetre alkalmazzuk: kétség sem lehet, hogy ezek szükségképen oly eldöntésre vezetnek, minőt fentebb jeleztem. Felperes, ki kereseti jogát valamely szerződés létrejöttére alapítja: nem tartozik egyéb tényálladékot felhozni, mint azt, mely azon szerződés létrejöttét rendszerint magában foglalja ; ezen tényálladékot, minthogy alperes e részbeni nyilatkozata felperessel megegyezik, a biró megalapitottnak elfogadni és hozandó határozatátának alapjáúl fektetni köteles, ha csak az ellenfél részéről felhozott tényálladék nem oly minőségű, mely a felperesi tényálladék rendszerinti jogi hatását kizárja. Az ellenfél részéről felhozott tényálladékot bizonyítani pedig épen annak kötelessége, ki azt felhozni is tartozik, hogy a felperesi tényálladék jogi következménye alól meneküljön. Ha felperes keresetét arra alapítja, hogy alperes neki valamely szolgáltatás teljesítését kötelezte, csak azon tényálladékot köteles felhozni, mely azon kötelezést megalapítja; ezen, alperes megegyező nyilatkozata folytán kétségtelenné vált tényálladék a birói határozat alapjáúl fektetendő, ha csak alperes oly tényálladékot nem hoz fel, melyből folyólag a felperesi tényálladék szülte jogkövetkezmény fenn nem állónak vagy már elenyészettnek tekintendő. Ha felperes mint tulajdonos birtokba adást keres, csak azt tartozik felhozni, hogy az előterjesztett tényálladékból folyólag a tulajdon őt megilleti; ezen tényálladékot pedig a biró fixirozottnak venni és határozatának alapjáúl elfogadni köteles, ha csak viszont az alperes által előterjesztett tényálladékból nem folyik, mikép felperes tulajdonát ellene még nem érvényesítheti. — Mind azon hozzátételek, melyeket alperes a felperesi tényálladékot beösmerő nyilatkozatához csatolt,