Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)

1874/1 / 4. szám - A hivatalos hatalom jogszerüségéről. Nyílt levél Dr. Dárday Sándor úrhoz

265 az érdeklett fél bizony büntetlenül fogja egyszerűen kidobatni. Azért hát csak vonja vissza, t. barátom, ebbeli a végrehajtókhoz intézett figyelmeztetését, mert megeshetik, hogy sok kellemetlenséget fogna egy oly végrehajtónak szerezni, a ki bizva hivatalos sérthetlenségébe, előzetes foglalás nélkül toppana be valahova Hezitálni és onnan rövid uton az utczára tétetnék. Hallom, hogy Ön t. barátom, a kir. végrehajtók előtt nagy tekintély, a kir. végrehajtókról irt müve oly elismerésben részesül, mint Hélie büntetőjogi müve Francziaországban vagy mint Nypelsé a belgiumi birák között vagy mint Goldammer, Schwartze és Dollmann a németek között. Ha már most ily tekintély lo.cutus est, félő, hogy utána fog a végrehajtók serege indulni és Ön be fogja látni, hogy az utczára dobatás nem fog előnyükre szolgálni, annál kevésbé, mert talán ezen műtétet még egy kis fegyelmi eljárás fogja követni és akkor a bíróságok nem fogják szomorú esetöket megbőszülni. Azért hát esedezve kérem, t. barátom ! tekintélye nevében kérem, hogy irjon egy ujabb figyelmeztetést ad melius informandos executores. Akárhány esetet tudnék még idézni, midőn Magyarországban sem tekintették az ellenszegülés büntetendő cselekménynek. Csak egy példát hozok fel. Egy kereskedő ügyvédjének őrizetére bizza kereskedelmi könyveit, midőn szeszgyárának megadóztatására nézve oly igényeket támasztott a pénzügyi igazgatóság, melyeknek jogossága vitássá vált. A pénzügyi igazgatóság rövid uton zár alá akarta venni a könyveket és két pénzügyi őrnek meghagyta, hogy a könyveket az ügyvédtől vegyék el. Az ügyvéd erőszakos fenyegetéssel ellent állott. Megtörtént az erőszak miatti bűnvádi feljelentés, melynek azonban azon szomorú vége lett, hogy az eljárás beszüntetett, minthogy a pénzügyi örök eljárása nem tekintetett hivatalos cselekménynek azon okból, mert ily intézkedés csak bíróság által történhetik. Láthatja ezekből, t. barátom, hogy azon nézete, miszerint az ellenszegülés jogszerűségének kihagyása a büntető törvénykönyvből annyi, mint a feltétlen engedelmesség elméletének sanctionálása, megezáfoltatik Francziaország, Belgium, a német birodalom, Bajorország, Ausztria és saját hazánk büntető gyakorlata és büntetőjogi elmélete által. Ön talán némely országnak habozó gyakorlatából azt fogja következtetni, hogy nem elég ezen kérdést hallgatag a bíróságokra bízni, hogy a törvényben kell megoldani és szabatosan körülírni, a mint a bírónak ítélnie kell. Modern tudományunknak egyik nagy vívmánya, hogy nem hiszi, mikép a törvényben meg lehetne minden kérdést oldani és hogy azon eszmekört is számításba veszi, melyben a törvény hatálya nyilvánul. A vétlen önvédelem a legújabb büntető törvénykönyvekben is ugy definiáltatik, mint MAGYAK IGAZSÁGÍ'GY. 1-371. I. 18