Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)

1874/1 / 4. szám - A hivatalos hatalom jogszerüségéről. Nyílt levél Dr. Dárday Sándor úrhoz

260 lesre nézve, az ellenszegülésnek a törvényellenes birói intézkedés ellen helye van. De nem halmozom a példákat és nem is időzöm annak bizonyítása mellett, hogy ily felfogás a jogrendet egy ..haszontalan frásissá aljasitaná. Nem időzöm, mert bárha On igen liberálisnak vallja magát, nem tehetem föl, hogy Ön a liberalismust a jogrend felforgatásában keresné. Látja, t. barátom, a fenforgó kérdést nem lehet egy huszárvágással ketté vágni. A kötelességek coliisiója az ethika terén és a jogok coliisiója az igazságszolgáltatás terén nem oly probléma, melyet akár a „jogszerű", akár a „törvényszerű1', akár a törvényszabla", akár végre a „törvényellenes" szavakkal el lehetne dönteni. Igaz, mindenki megvédheti jogát, de tartozik magát az általános jogrendnek is alávetni és ha e kettő Összeütközésbe jő, akkor a megoldást hiába keressük egy általános formulában. Egyébiránt midőn On előtt megvallom, hogy e probléma megoldását nem merem még csak meg is kisérleni, vigaszomul szolgál, hogy annyi kitűnő bölcsész ég annyi jeles moralista a kötelességek coliisiójának kérdését számos kísérlet után sem volt képes megoldani. Ha az ethika elvont terén ily leküzdlietlcnek a nehézségek, ugy bizonyára még óriásibb feladat a jog terén, a hol az államélet complicatiója is útjában áll a megoldásnak. És itt. szükségesnek tartom megjegyezni, hogy nem azt rovom fel Önnek hibául, hogy a megoldás nem sikerült, hanem azt, hogy egy oly megoldással állott elő, mely első tekintetre magán hordja az absurditás bélyegét, hogy még csak sejtelmével sem birt annak, mit rejt a probléma magában. Aligha csalódom, ha az Ön formulázásának forrását John következő elméletében találom: „Jeder Widerstand gegen cine gesetzmassige Amtshandlung ist strafbar, unangcschen, ob die gesetzmassige Amtshandlung eine richtige oder cine unrichtige war; dagegen ist der Widerstand gegen eine gesetzwidrige H a n d 1 u n g n i c h t strafb a r". I n s o w e i t wird alsó auch bei Prüfung der Frage, ob der Beamtc in der rechtmassigen Ausübung seines Amtes gehandelt habe, ein Eingchen auf den materiellen Inhalt der Amtshandlung erforderlich sein und die Prüfung nicht damit abgeschlossen werden können, dass der Bcamte innerhalb seiner Competenz — in abstracto — und unter Beobachtung der erforderlichen Formalien gehandelt habe. *) John ezen formulázása ellentétben látszik lenni Schwartze, a német büntető törvénykönyv egyik alkotójának ezen világos értelmezésével: „ALIS den Verhandlungen des Reichstages ergebe sich, dass man keineswegs dem Betheiligten eine Prüfung der materiellen Richtigkeit der Amtshandlung einráumen, vielmehr den Widerstand nur dann straflos lassen wollte, wenn die Handlung von einem zu ihr sachlich nicht zustandigen Beamten ausging, oder die formalen Voraussetzungen nicht vorhanden waren, an welche das Gesetz ausdrücklich die Zulassigkeit der Handlung geknüpft hat."**) *) Holtzendorff III. P23. **) Schwartze : Commentar 315. 1.