Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)

1874/1 / 4. szám - A hivatalos hatalom jogszerüségéről. Nyílt levél Dr. Dárday Sándor úrhoz

258 esetekben nyer alkalmazást, formulázni nem kell. A belgiumi alkotmányt szabadelvűnek, a szó igaz értelmében szabadelvűnek tartják; Ön talán ebben is külön véleményt fog nyilvánítani és reakezionariusnak fogja bélyegezni, mint a belgiumi Code pénalt, melyet pedig egyébként az egész világ felvilágosodottnak tart. Nevezetesebb azon kérdés, váljon a jogszerű ellenszegülés a büntető törvénykönyvekben világosan kifejezést nyerjen-e és ha igen, mikép formuláztassék a hivatalos hatalom jogszerűségének határvonala? A tudományt, a törvényhozást és a gyakorlatot, ezt ajánlom különösen figyelmébe, nem azon kérdés foglalkoztatja, váljon a hivatalos hatalom törvényellenes cselekményei elleni ellenszegülés képez-e büntetendő cselekményt vagy nem, hanem az, váljon a büntető törvénykönyvben külön felemlittessék-e, hogy az ily ellenszegülés nem büntethető és ha felvétetik, miképen formuláztassék a jogszerű ellenszegülés, hogy az egyéni szabadság is meg legyen óva és az állami végrehajtó hatalom energiája se szenvedjen csorbát ? Hogy ez képezi a kérdés súlypontját, erre nézve, ugy hiszem, hivatkozhatom a jogászgyülés állandó bizottsága által formulázott kérdésére. A jogászgyülés kérdése igy hangzik: melyek a hivatalos hatalom jogszerűségének határvonalai az ellenszegülés bünfogalmának meghatározása tekintetében ? Ezen kérdés, nézetem szerint azon egyedül helyes feltevésből indul ki, hogy az ellenszegülés bünfogalma ott kezdődik, a hol a hivatalos hatalom jogszerűsége végződik. Ezen kétségtelen feltevésből kiindulva, nem azt kérdezi, büntetendő cselekménynek tekintendö-c a jogtalan hivatalos eljárás elleni minden ellenszegülés, mert erre nézve tisztában van, hogy nem minden ellenszegülés vonható az ellenszegülés bünfogalma alá, hanem azt kérdezi, hogy hol végződik a hivatalos eljárás jogszerűsége ? Ez nehéz, válságos kérdés, mely a tudományos vizsgálatra méltó. Azért foglalkoztam oly hosszasan azzal, hogy mi képezi a kérdés tartalmát, hogy megmutassam Önnek, miszerint véleménye tüzetesen alig foglalkodik a kérdéssel. Ön először is azon kérdést tűzi maga elé, váljon az ellenszegülés feltétlenül vagy csak akkor büntethetö-e, ha a jogszerűen és a törvények korlátai között működő hatóság ellen van intézve ? A tudomány mai álláspontja szerint, a mint ezt a fentebbiekből láthatja, ez nem képez kérdést és igy felesleges volt eldönteni, hogy az ellenszegülés nem büntetendő feltétlenül. Ezen megállapodás után közli Ön a különböző büntető törvények rendelkezéseit a hivatalos hatalom elleni erőszak büntette tárgyában, mig végre ráakad a kérdés lényegére, hogy t. i. „a tudomány feladata a hivatalos hatalom cselekményei jogszerűségének fogalmát meghatározni". Ön futólag felemlíti, hogy a kérdést