Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)

1874/1 / 4. szám - Az irodalmi szerzőjog. Das Autorrecht an literarischen Erzeugnissen, von Dr. Lothar Seuffert, Berlin. 1873. [könyvismertetés]

222 tói. Az ö tekintélye, az ö szava dönthette volna mielébb halomra azon központi számvevőségi nyomorúságos kormányzatot, mely lehetlenné tesz minden gyakorlatias administratiót, demoralizál minden tevékenységet, népszerütlenit minden kormányt s nevetségessé teszi önmagát a közérzület botránykozására. E tinta kormányzat, e papiros ellenörködés, ezen mindent bepenészesitö procedúra feletti utolsóitéletet vártuk és reméltük a bizottságtól. Sajnos, hogy hasztalan vártunk. A bizottság munkáját rég befejezte; nap nap után múlik, de az administratio javításának munkájához — melytől mi mindent, a bizottság pedig szinte néhány „száz ezerét" remél — nem nyul senki. Meg vagyunk győződve, hogy nem késünk el, ha e kérdés tüzetesebb tárgyalását egy más alkalomra hagyjuk. Tán fog jönni még egy bizottság, mely több sikerrel fog elbánni igazságügyünk üdült bajaival. Azonban a bizottság eljárásának is megvan egy negatív, de azért üdvös eredménye. A retrográd hajlamok, melyek a bizottságban még fennen nyilvánultak: a határozatokban nem igen mertek előtérbe lépni. A modern elvek elhamarkodott exkommunikatiója tehát elmaradt, vagy legalább elnapoltatott. Ezzel a nemzet időt nyert azon jobb értesülés és jobb informatio megszerzésére, mely egy nagy elhatározáshoz okvetlenül szükséges. Mi részünkről azt tartjuk, hogy igazságügyünk gyökeres reformja kérdésének egy ily nagy elhatározásra mielébb szüksége leend. XAZ IRODALMI SZERZÖJOGDas Autorrecht an literarischen Erzeugnissen, von Dr. LotharSeuffert, Berlin. 1873. Ha a kovács egy patkót készít, senki sem vonja kétségbe azon jogát, hogy egyedül és kizárólag rendelkezhessék keze munkájának e produktuma fölött, s e joga védelemben is részesül minden másnak illetéktelen beavatkozása ellen, mig csak általában fennállanak a tulajdon és jogvédelem fogalmai. Épen oly világosnak, kétsegbevonhatlannak s sérthetlennek tekinti napjainkban minden jogállam az irónak, s általában a szellemi termelőnek ama jogát is, hogy szellemi munkájának produktuma fölött kizárólag intézkedjék, s annak vagyonjogi hasznát min-