Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)

1874/1 / 1. szám - A Magyar polgári törvénykönyv általános része

iö dékoltatik, ugy ez utóbbi megáll, ha a tett akaratkijelentés a valóban fennforgó akaratelhatározásnak kellő kifejezéséül tekinthető. 69. §. (187. §.) Ha az akaratkijelentésnél lényeges pontokra nézve tévedés forog fenn: a jogügylet semmis. 70. §. Lényeges a tévedés, ha az vonatkozik: 1. a megalapítandó jogviszonynak természetére; 2. azon személyre, de nem nevére is, melyre nézve az akarat kijelentetik, ha az akaratkijelentés határozott személyre vonatkozott; 3. a tárgyra, melyre a kijelentés irányul, de nem akkor is, ha az csak faj- és mennyiségileg van meghatározva, mert ily esetben az akaratkijentés azon összegig, a melyig az akaratelhatározás terjed, foganatos ; 4. a tárgynak oly minőségére, melyek a forgalomban divatozó felfogás szerint annak lényegét képezik. Akaratelhatározásnak indokai. 71. §. (191. §.) Az akaratelhatározás indokainak a jogügylet érvényére rendszerint nincs befolyásuk. 72. §. (192. §.) Az akaratelhatározás indokai körül fennforgó tévedés azonban a halál esetére szóló akaratkijelentést hatálytalanná teszi, ha bebizonyittatik, hogy a nélkül a kérdéses akarat nem keletkezett volna; ellenben élők közt intézkedő akaratkijelentéseknél ily tévedés csak azon esetben veendő tekintetbe, ha az, kinek javára az akaratkijelentés szolgál, a tévedést csalárdul idézte elő. 73. §. (193. §.) A megcsalatott ily esetben védekeznénk, vagy kifogással a csaló által a kérdéses ügylet alapján ellene indított kereset ellenében ; vagy keresettel a csaló ellen az előbbi állapot visszaállittatása végett. 74. §. (194. §.) Ellenállhatlan erőszak által kisajtolt akaratkijelentés semmis. 75. §. (195. §.) Ellenben jogellenes fenyegetés és alapos félelem folytán létrejött jogügylet nem semmis ugyan, de az eképen kényszeritett személy a jogügylet hátrányos következményei ellen ugyanazon védelemmel élhet, mint a megcsalatott (73. §.), még pedig nem csak maga a fenyegető, hanem mindazok ellenében, kiknek a kényszerítésből hasznuk van. 76. §. (196. §.) Alapos volt-e a félelem, azt a bíró esetről esetre a használt fenyegetési eszközök, a fenyegetett és a fenyegető személyeknek minősége és egyéb körülmények figyelembevételével kélje meg.