Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)

1874/1 / 2. szám - Törvényjavaslatvázlat az 1868 : 54. t. cz.-ben foglalt törvénykezési rendtartás módositásáról. Írta Dietrich ignácz. Pécs, 1873. [Könyvismertetés]

i34 ferdeségeivel, félreértéseivel, meg nem értett schlagwortjaival a mulattató olvasmányok barátainak ezennel melegen ajánlunk. Heine költői jó kedvében megörökítette azon duodez állambeli német spiessburgert, a ki a köztársaságot óhajtotta „mit dem Grossherzog an der Spitze". Dietrich is ilyenformán akarja a szóbeliséget és közvetlenséget szóval elmondott és gyorsirók által leirt perbeszédekkel. Ezt azután épen oly komolyan szóbeliségnek és közvetlenségnek tekinti, mint a német bugris köztársaságnak gondolja a Grossherzog alatti fejedelemséget. D. javaslatának sarkpontja és föelve a következő U §-ban van kifejezve: „Azon törvényszékeknél, melyeknél gyorsíró jegyzők alkalmaztathatnak, a következő szóbeit eljárás hozatik be". Ezen szóbeli tárgyalást a szerző igy képzeli: Minden tárgyaláson jelen van egy gyorsíró, kinek esküt kell tenni arra, hogy a tárgyalás menetét híven fogja feljegyezni, péld. feljegyzi azt is „hogyha a fél a bíróság kérdésére adott felelettel haboz". Jelen van továbbá két bírósági tanú, kik esküt tesznek arra, hogv a tárgyalás menetére figyelni fognak és ha a gyorsírói feljegyzésre nézve a felek között vita támad, akkor a valósághoz hü tanúságot tesznek. Következik a keresetlevél felolvasása egész terjedelemben minden okirattal együtt. Erre az alperes élőszóval ad nyilatkozatot, „illetőleg e 11 e n b e s z é d e t". Ezután a felperes szólittatik fel a „válaszadásra" azon figyelmeztetéssel, hogy „tüzetesen az ellenbeszéd tételeire szorítkozzék'4. Err>í az alperes szólítandó fel „v i s z o n v á la s z adására", hasonló figyelmeztetéssel. Van azután még „végbeszédnek'' és „ellenvégbeszédnek" is helye. Ezt nevezi az uj Solon szóbeli eljárásnak. Fökelléke ezen eljárásnak a gyorsirók általi feljegyzés, kik nem csak a szóval elmondott perbeszédeket tartoznak irásba foglalni, hanem még a felek külső magatartását is (Geberdenprotocoll) feljegyezni. Sőt a gyorsírói jegyzetek megállapítására a javaslat contradictorius eljárást enged. A szerző egykor képviselő volt és ugy látszik a képviselőházban szülemlett meg eredeti javaslata. Ott tanulta bámulni a Kónyi Manó vezetése alatti gyorsiroda mükö dését és ezt akarja az igazságszolgáltatás érdekében értékesíteni. Eltekintve attól, hogy akár az ügyvédek készítik a perbeszédeket, akár a gyorsíró, az Írásbeliséget nem varázsolja át szóbeliséggé : D. elfeledte , hogy a mit képviselőházban megbámult, az nem egy gyorsíró mükö-