Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 8. szám - A különvagyon és közszerzemény kodifikálása. Tervezet 107-111. §§., 121-169. §§ [7. r.]

I. évfolyam. Budapest. 1902. február 19. 8. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL BUDAPEST, VI, Király-utcza 98/a. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV TERVEZETÉNEK KRITIKAI FELDOLGOZÁSA MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Előfizetési ár: Egész évre 12 kor Félévre 6,, Tartalom: A különvagyon és közszerzemény kodifikálása. Irta: dr. Raffay Ferencz, eperjesi jogakadémiai tanár. - Örökbefogadás. Irta: dr. E. Nagy Olivér, pozsonyi ügyvéd. — Általános szabályok a telekkönyvbe felvett ingatlanokon való jogokról. Irta: Bölöni László, b. -hunyadi ügyvéd. — Általános szabályok a telekkönyvbe (elvett ingatlanokon való jogokról. Irta: Dr. Frankfurter Sándor, miskolczi ügyvéd. — Elbirtoklás. Irta: Dr. Almási Antal, budapesti kir. törvényszéki jegyző. — A jelzálogjog. Irta: Dr. Katona Mór, pozsonyi jogakadémiai tanár. — Pénztartozás. Kamat. Irta: Dr. Reismann Simon bpesti ügyvéd. A különvagyon és közszerzemény kodifikálása. *) (Tervezet 107—111. §§., 121—169. §§. ) A középelmélet azt vallja, hogy az előre kapott értéket még abban az esetben sem köteles a házasfél megtéríteni, ha nincs közszerzemény. Ha pedig adósságok vannak, az előrekapott érték is figyelembe veendő az adósságok viselésének mértékét illetőleg a házastársak között. Kifelé persze ennek semmi hatálya nincs. A 149. §. alapelvét ismeri a judicatura is, de más formulában. Nem azt tartja, hogy az előre való részesedés ingyenes, hanem azt, hogy az átruházó fél adósságaiért ugy szavatol a részesedő fél, mintha meg lett volna ajándékozva 1) A középelmélet nyilvánvalóan helyesebb és érthetőbb is. A vagyonátruházás nem ajándék a felek közt, mert a közszerzői jog folyománya. Azt kapja a fél, amit joga van tulajdonul kapni s amit idővel, t. i. a közszerzemény megosztásakor, meg is kapna. De harmadik személyek érdekét is biztosítja az által, hogy az átruházott érték erejéig az átruházó fél adósságaiért felelősséget állapit meg. 2) Még csak azt jegyezzük meg, hogy szerintünk a különvagyont és közszerzeményt egymás mellé kell iktatni a codexben s a hozomány kövesse a közszerzeményről szóló fejezetet. Indokolt ez a csoportosítás, mert a különvagyon és közszerzemény alapintézmény s rendszerint minden házasságnál előfordul, a hozomány és hitbér pedig csak esetleges, tehát méltán utána helyezhető a két főintézménynek. VII. A közszerzemény uj szövege. 1. Alapintézkedések. 114. §. Mindegyik házastárs vagyonából a közszerzemény egyenlő arányban közös a férj és feleség közt (szerzeményi közösség). 115. §. A szerzeményi közösség a házasság létrejöttével veszi kezdetét s a házassági életközösség tartós megszakításával, illetve a házasság megszűntével ér véget. (Közszerzeményi idő). 116. §. Közszerzeménvi javak a házastárs vagyonában, amennyiben a törvény kivételt nem tesz, mindazok a javak, amelyek abba a közszerzeménvi idő (115 §. ) alatt kerültek. *) L. az előbbi közleményeket 2—7. számunkban Szerk 1) Curia 3951/1891. sz. (Dtr. Ujf 31. k. 37. sz. ) és 663/1894. sz. (U. o. 38. k. 99. sz. ) 2) Helyesen tanit Kolosváry B. (Id. m. 475. l. ). 117. §. Minden olyan kötelezettsége a házastársnak, amely nem különadósság, közszerzeménvi tartozás. 2. A közszerzemény és különvagyon viszonya egymáshoz. 118. §. A különjavaknak a közszerzeményi időre (115. §. ) eső hasznai ugyanazon mértékben, amelyben a hasznok a haszonélvezőt megilletik, a közszerzemény javára esnek. 119. §. A közszerzeménvi terhelik azok a költségek, amelyek a különjavak jókarban tartására a közszerzeményi idő (15 §. ) alatt szükségesek. E tekintetben a haszonélvezetre vonatkozó szabályok az irányadók. A közszerzeményt terhelik a különjavak után a közszerzeményi idő (115. §. ) alatt esedékes közterhek és kárbiztositási dijak is. 120. §. A férj a házassági terheket a közszerzeményből viseli s ha a nő a házassági terhek viseléséhez hozzájárul, ez a hozzájárulás is a közszerzemény rovására esik. 121. §. Az az érték, amit a házastárs a maga különvagyonából a közszerzeménybe beruházott, a közszerzeményt a különvagyon javára terheli. A közszerzeménybe beruházottnak tekintendők a közszerzeményi tartozás kifizetésére fordított különjavak is. 122. §. A különvagyonról, ha már nincs meg, az a vélelem, hogy azt a közszerzeménybe ruházták be. 123. §. Azoknak a közszerzeményi javaknak az értéke, amelyeket a házastárs a maga különvagyonába beruházott, a különvagyont a közszerzemény javára terheli. 124. §. Azok a különadósságok, amelyeket közszerzeményi javakból, vagy közszerzeményi tartozás elvállalása által fizettek ki, a különvagyont a közszerzemény javára terhelik. 125. §. A különvagyont a közszerzemény javára terheli azoknak a közszerzeményi javaknak az értéke, amelyeket a házastárs a 109. §. 2. pontja alá esőleg elajándékozott. 3. Jogviszony a közszerzeményi idő alatt. 126. §. Mindegyik házastárs saját közszerzeményére nézve a 111. 112. és 113. ^-ok megfelelően alkalmazandók. 127. §. Mindegyik házastárs bármikor kívánhatja a másik házastárstól, hogy ez házastársa különvagyonának állományát elismerje és hogy az elismerés közjegyzői okiratba foglaltassák. Az okirat költségeit az elismerést kivánó fél viseli. 128. §. A peressé tett vagy egyezségileg megállapított közszerzeményi jog átruházható és lefoglalható. MAGÁNJOGI KODIFIKÁCZIÓNK