Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 3. szám - A kötelmek megszünése teljesités utján. Tervezet 1275-1304. §§ [2. r.]

MAGÁNJOGI KODUIKÁCZIÓNK. 7 személynek nyugtájáról van szó, a ki a nyugtázott követelésről szabadon rendelkezhetik, felesleges. Az »egyéb alaptalannak bizonyult feltevés, csak jóhiszeműség esetében érdemel védelmet. Az 1285. § t így kellene módosítani : Nyugtával szemközt ellenbizonyításnak csak ugy van helye, ha a teljesítés meg nem történtén kivül az is bizonyittatik, hogy a nyugta kiállítója azt a teljesítés reményében, vagy egyéb alaptalannak bizonyult, de jóhiszemű feltevésben állította ki. A törvénytervezet 1280. §-a mely a nyugtázáson kivül. az adóslevél visszaadását is kötelezővé teszi, megjegvzésre nem szolgáltat okot. Ezt a §-t legfeljebb azzal kellene megtoldani, hogy: Részletfizetés esetében az adós követelheti, hogy a törlesztés az adóslevélre feljegyeztessék. E szabály törvénybeigtatásával, általánosan elterjedt, jó szokásnak megőrzéséről történik gondoskodás. Az adós érdekén kivül a forgalom szempontja is megköveteli, hogy az adóslevél a kötelmi viszonyt mindenkor híven tükröztesse vissza. Engedményezéskor, birói lefoglaláskor és más esetekben jó szolgálatokat tehet ez az intézkedés. Ennélfogva ugyanabból az okból, mely a kiegyenlített követelésre vonatkozó adóslevél visszaadását rendeli, lehetővé kell tenni azoknak, a kik a rendel szeretik, hogy dicséretre méltó törekvéseiket megvalósíthassák. Az 1287. és 1288. íj-ok az értékpapírok megsemmisítéséről intézkednek .Minthogy azonban ily szabályok, kétségtelenül, a kereskedelmi törvénybe tartoznak, ennélfogva azok bírálata e helyütt meddő dolog volna. A birói letét és őrizet. A német polgári törvénykönyv külön és önálló fejezetben tárgyalja a »Hinterlegung« szabályait A magyar törvénytervezet rendszere helyesebb, mert a birói letétbeheívezés és őrizetbeadás teljesitésszámba megy, még pedig olyan teljesítés, mely eltér ugyan némileg a kötelem tartalmától, de mégis megszűntei! a kötelmet. Eszerint a külön fejezetbe foglalás nem helyes, sőt anynyira együvé tartozik a birói letéthelyezés, valamint az őrizetbeadás és a teljesítés, hogy egy fejezetben is nem külön, hanem közvetlenül a teljesítés általános szabálya után, a kivélelek közt kell a birói letétbehelyezésről és őrizetbeadásról gondoskodni A birói letétbehelyezés és birói őrizetbeadás eseteit az 1289. §. határozza meg: ..1289. §. Pénzfizetésre vagy egyéb ingó dolog szolgáltatására kötelezett adós a szolgáltatandó tárgyat a hitelező részére birói letétbe helyezheti vagy birói őrizetbe adhatja: 1. ha a hitelező elfogadási késedelemben van , 2. ha az adós a hitelező személyében fekvő egyéb okból vagy mert a hitelező kiléte iránt vétlen bizonytalanságban van, kötelezettségét vagy éppen nem. vagy veszély nélkül nem teljesítheti. A letétel vagy őrizetbeadás, ha a törvénynek megfelelően történt, a teljesítés hatályával bír11. A birói letétbehelyezés és őrizetbead'ás szabályainak megalkotásánál legfontosabb az a kérdés, hogy a letétbehelyezés és őrizetbeadás jog-e vagy kötelesség s hogy kinek és menynyiben joga vagy kötelessége. A törvénytervezet 1289. §-á a letétbehelyezést és őrizetbeadást az adós jogának nyilvánítja, s a következő 1290. §. az adósra kötelezettségei ró, a hitelezőnek pedig jogot ad, annak kimondásával, hogy ha a követelés le van foglalva, vagy ha a hitelezői minőség több fél között peressé vált, a hitelező vagy a jogot tartó bármelyik peres fél, követelheti a birói letétbehelyezést vagy birói őrizetbeadást. A birói letélhehelyezésnek és birói őrizetbeadásnak első sorban az a rendeltetése, hogy az adós abban az esetben is megszabadulhasson tartozásától, ha a teljesítésben a hitelező személyéből eredő ok miatt akadályozva van; másrészről az a czélja, hogy az adós azt a körülményt, mely szerint a hitelező személyében rejlő okból nem teljesíthet, a maga jogtalan előnyére és a hitelező hátrányára ki ne zsákmányolhassa. Az semmiképen sem járja, hogy az adós a hitelező követelését, ennek beleegyezése nélkül, a lejárat után magánál tarthassa. E szerint a letétbehelyezés és őrizetbeadás nemcsak joga az adósnak, hanem első sorban kötelessége, mely alul csak az mentheti fel, a ki a követeléssel kizárólagosan rendelkezhetik. A követelés az adósnál veszélybe kerülhet s a hitelező, a ki a lejáratkor esetleg még ismeretlen, vagy hitelezői minőségét kimutatni nem képes, nem gyakorolhatja mindig azt a jogát, mely szerint a letétbehelyezést követelheti. Nem volna igazságos, ha az adóst, habár nem teljesítette kötelességét, késedelem mégsem terhelné. Az 1289. és 1290. §-t együvé kell foglalni s következően módosítani: Pénzfizetésre vagy egyéb ingó dolog szolgáltatására kötelezett adós tartozásának tárgyát a hitelező részére birói letétbe helyezheti, vagy birói őrizetbe adhatja, ha a hitelező elfogadási késedelemben van, továbbá ha az adós a hitelező személyében, fekvő egyéb okból, vagy mert a hitelező kiléte iránt vétlen bizonytalanságban van. kötelezettségét vagy épen nem, vagy veszély nélkül nem teljesítheti. A letétel és őrizetbeadás az emiitett esetekben nemcsak joga az adósnak, hanem kötelessége is, mely alul csak az mentheti fel, a ki a követeléssel kizárólagosan rendelkezik. A letétel és őrizetbeadás, mely a törvénynek megfelel és szabályszerű, a letétel időpontjában, megszünteti a kötelmet. A »törvénynek megfelelő és szabályszerűi kifejezés azt jelenti, hogy a letétnek és őrizetbeadásnak ugy anyagi, mint alaki tekintetben kifogástalannak kell lennie. Letétel vagy őrizetbeadás esetében kétség támadhat az iránt, hogy mely időpontban szűnik meg a kötelem, s ebbő az okból kifejezést kell adni annak, hogy a teljesítés már a letétkor vagv őrizetbeadáskor be van fejezve. Annak meghatározása, hogy kit illessen kereseti jog a letétel és őrizetbeadás iránt, felesleges. Az 1291 §. meghatározza, hogy mily dolgok tartoznak birói letétbe v1291. §. Bírói letétbe készpénzt, drágaságokat, értékpapírokat és egyéb okiratokat lehel helyezni. A letett készpénz az államkincstár tulajdonába megy át; a hitelezőnek a letétel alapján követelése támad az államkincstár ellen hasonló pénzösszegnek s a letéti kamatoknak fizetésére. Egyéb letett tárgyak természetben őriztetnek meg a hitelező részére. Harmadik személy a letét tárgyán a hitelező sérelmével jogot nem szerezhet11. Annak kimondása, hogy a letett készpénz az államkincstár tulajdonába megy át. helytelen, mert jogi képtelenség. A letétre és a helyettesíthető dolgokra vonatkozó általános szabályok nem hagynak fenn kétséget az iránt, hogy a letéteményes a helyettesíthető dolgot s főképen a pénzt csak külön kikötés esetében tartozik természetben megőrizni. Ebből azonban nem következhetik az, hogy a kapott és visszaszolgáltatott dolgok tulajdonában változás áll be. A helyettesíthető dolgot általánosságban nem egyedileg, hanem szám vagy mérték szerint kell létezőnek tekinteni. Hogy a drágaságokat és okiratokat természetben kell megőrizni, ez magától értetődik. Az a szabály sem szorul törványbeigtatásra, hogy harmadik személy a letét tárgyán a hitelező sérelmével jogot nem szerezhet. A letéti kamatokra vonatkozó intézkedés, az őrzési díj megemlítése nélkül, hiányos volna. Az 1291. §. második és harmadik bekezdésének helyébe a következő intézkedést kell felvenni: A letett készpénzt nem kell természetben megőrizni, s az, ha a bíróság letétül elfogadta, a letétel időpontjától kezdve, szabályszerűen kamatozik. A letett drágaságok és okiratok, valamint a letétül el nem fogadott készpénz őrzéséért az. kinek a bíróság azokat kiadja, a felvétel előtt szabályszerű őrzési dijat tartozik fizetni. A leletei helyét az 1292. §. határozza meg: „A letétel a teljesítési hely bíróságánál ezközlendő. Ha az adós más hazai bíróságnál eszközli, a hitelezőnek ebből eredő káráért felelős. Külföldön eszközölt letétel, ha a teljesítési hely belföldön van, hatálytalan." Nem szorul bizonyításra, hogy a kötelem tartalmától lényegesen eltérő teljesítés, a hitelező hozzájárulása nélkül nem szüntetheti meg a kötelmet, s igazságtalanság volna ilyen teljesítést a hilelezőre ráerőszakolni. Ily igazságtalan ráerőszakolás vádja illeti a törvénytervezetnek azt az intézkedését, mely a német polgári törvénykönyv nyomán megengedi, hogy nemcsak a teljesítés helyén, hanem másutl is lehet birói letétbe helyezni s a hitelező e miatt nem tiltakozhalik, hanem legfeljebb kártérítést követelhet. Mélyreható ok nélkül, nem szabad a hitelező jogait megnyirbálni. A kártérítési per, mely rendszerint kétes kimenetelű, gyönge vigasztalás. A törvénytervezet indokolása egyetlen egy érvvel támogatja a helytelen álláspontot. Azt mondja ugyanis, hogy a teljesítési hely gyakran kétes, vagy csak nehezen állapitható meg, s ennélfogva az adóst igazolatlan hátrány sújtaná, ha ily esetben nem fordulhatna más bírósághoz. Az igaz, hogy ilyen eset, habár csak nagyon ritkán, de mégis előfordulhat. Minthogy azonban ezen a bajon kivételes intézkedéssel lehet segíteni, semmi ok sincs arra, hogy a kivétel kedvééri az általános szabály megrontassék. Minlhogy a szerződés teljesítésének helye nem esik min-