Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1902 / 35-36. szám - A tulajdonjog tárgya és terjedelme. Tervezet 560-591. §§
3 tulajdonost minő viszonyba helyezzük egymással szemben és minő yiszonvha a tényleges birtokossal szemben? Ezeket a kérdéseket, valamint a conservativismus azon hátrányait, melyek a magyar ősiség régi tekintélyéből szivárognak még ma is — az egyes szakaszok indokolásával kapcsolatosan fejtem meg és mutatom ki. Mielőtt azonban a szakaszokhoz jutnék, még egv jelenségre hivom föl a figyelmet. Polgári társadalmunk socialis mozgalmainak befolvása alatt ugy a codificatio, mint a birói Ítélet az osztályok és" vagyoni külömbségek némi csekély paralizálásául, észrevehetőleg az alpereseknek, az adósoknak kedvez. A meghatározatlan kamatláb8°/0-ban balároztatott meg; törvényes kamatláb 6°/0-ról 5°/0-ra szoríttatott; igényperek a terű alátt álló adós némi mentségéül szolgálnak; lefoglalt javak elsikkasztása, az éhező adós koplalásának enyhítése sat. — szóval kötelmi jogrendszerünk egész területén az alperesnek kedvez a törvénykezési eljárás. Nézzük meg a dologi követelések elbírálását. Itt" jaj az alperesnek. Felperes egy tjkvi kivonatot csatol hitelesítve keresetéhez, megidézteti alperest és ha ez tárgyalásig ki nem békül, tárgyaláskor könyörtelenül elitéli a bíró. hiába védekezik, hogy hiszen a felperes mint tjkvi tulajdonos nem egyszersmind valódi tulajdonos is. hogy felperesnek tulajdonképen nincsen birtoka sem stb. — elitéltetik a tjkv. alapján, mert hát a tjkv. pláne hitelesítve, kétségtelen bizonyíték felperes tulajdonára vonatkozólag, a tulajdonos pedig bárkit kizárhat tulajdonából. Jogforrásnak veszik a tjkvet, felperes tjkvi kitüntetése tulajdont igazol és pedig — miután nem distíngválnak a kétféle tulajdon között — valódi tulajdont: alperes veszve van. Baj. baj! Ezt az igazságtalankodók is látják, de hát a tjkv. hitele követeli. Miért nem egyesitik egv személyben a valódi és tjkvi tulajdont az érdekeltek ? Erről a törvénykezés nem tehet. Ámde épen erről kell tenni! s félreértést tovább nem kell tűrni. A tjkv. hitelét, a tjkvi bejegyzés joghatályát nem az adja meg, hogy kimondjuk a tjkvet jogforrásnak s a tjkvi bejegyzés hatályát jogváltoztatónak, holott tényleg egyik sem lehetséges a szerződő felek akarata nélkül, pláne akarata ellenére ; hanem ha olyan előleges intézkedéseket teszünk magában a törvényben, melyek hivatva vannak a tjkv. hitelét előidézni és megerősíteni. A tjkv. hitele nem a hitelesség hangoztatásából, hanem megfelelő törvényes intézkedések sorozatából építhető fel. Ez a törekvés vezette dolgozatomon keresztül nagyon sok helyt tollamat, mely a gyakorlati élet parancsolatjainak szolgájává szegődött; ezért van dolgozatomban sok ide vonatkozó uj intézkedés. Általában nyugodtan jelentem ki, hogy dolgozatom egész irányzatát és minden indokolását. 30 éves tapasztalásom alapján az élet diktálása után írtam meg; hazai és külföldi irók okoskodását, törvények és törvénytervezetek utasítását csak annyiban használtam, a mennyiben azokat eszmetársitás, ösz- j szehasonlitás miatt, dolgozatomnak szándékolt precisitása érde- | kében számba venni kellett. 1- §• Ingó dolognál a teljes tulajdoni jog tartalmát képezi a dolog feletti szabad rendelkezés és a dolog tényleges birtoklása. Osztott tulajdon az, midőn a dolog a tulajdonos rendelkezése alatt marad ugyan, de tényleges birtoklása más egyén hatalmába kerül. A telekjegyzőkönyv behozatala előtt épen így volt az ingatlan dolgokra nézve is. t A telekjegyzőkönyvi intézmény elfogadása után sem történt semmi változás "az ingó dolgok jogrendszerében (itt a közraktár és warrant szervezése képezi a reformatiot); ámde az ingatlanok feletti rendelkezhetés sokféle komplikácziónak lett alávetve, akarva nem akarva a tjkvi intézmény beállításával. Először is az eddigi tulajdon és birtok megszokott és elfogadott fogalmában rejlő distinctiók mellé oda kellett illeszteni a telekjegyzőkönyvi bejegyzés joghatályát is és meg kellett szabni ezen be"jegvzés joghatályának terjedelmét; továbbá, az eddigi birtokhoz és tulajdonhoz mérhető viszonyát, mindezeket azért, hogy az ingatlant tárgyazó tulajdonjog és birtokjog eddigi rendszerével harmóniába hozassék a telekjegyzőkönyvi intézmény rendelkezése, hogy annál fogva a telekjegyzőkönyv, a hitel emelése, az általános adózás igazságosabbá tétele által eddigi jogrendszerünket inkább kiegészítse. A telekjegyzőkönyv azonban nem ezt idézte elő Magyarországon ; a telekjegyzőkönyv megbontotta az ingatlanokra vonatkozó egész jogrendszerünket. Az ingatlan fölötti rendelkezés és joggyakorlat biztonsága bizonytalanná vált, a tjkv saját czéljával ellenkező eredményre vezetett. Nem elszólás, ismétlem, fentebb bizonyítottam is. Ennek az eredménytelenségnek az oka eddig, mondhatni, kizárólag a tjkvi intézmény félreértésében állott. Ezt a félreértést kell megigazítani, ha czélt akarunk érni. Erre törekszik a/ 1. midőn az ingatlan teljes tulajdonát mai értelemben és tjkvi értékét a valóságban igyekszik meghatározni. Kétségtelen dolog az, hogy az ingatlan teljes tulajdonára vonatkozó jogfogalomnak másnak kell lenni tjkv után, mint volt tjkv. előtt, ha bármi kis értéket is tulajdonítunk a tjkvi bejegyzésnek. Tudtommal azonban eddig senki se változtatott az eddigi fogalom-meghatározáson, kénytelen voltam vele én, ha eredményt akarunk felmutatni. Míg tjkv. előtt kettős kritérium szerinti meghatározás kielégítő volt az ingatlanok teljes tulajdoni jogfogalmának megértésére, ma már tjkv után, ez nem elég, hármas kritérium megállapítása mellett lehet csak kielégíteni a józan értelmet e tekintetben. Ezen hármas kritérium bázisán készült az 1. szövege. Az 1. §. ezenkívül tárgyához képest (a teljes tulajdon fogalmának külön meghatározása csak mintegy magyarázatul szolgálván) megállapítja azt is, hogy mi a tjkvi tulajdon. A tjkvi tulajdon semmi egyéb, mint maga a tjkvi bejegyzés; tehát ez a bejegyzés nem maga a dolog és nem maga a tulajdonos, hanem csak kitüntetése a tulajdonos nevének. Ez a bejegyzés, ha valódi, hitelt érdemel; ha nem valódi, értéktelen. Ez a bejegyzés, ha tjkvi tulajdonnak kereszteljük is, alárendelt viszonyban áll mind a valódi tulajdonhoz, mind a birtokhoz addig, mig hitele kétséges; ha pedig tartalma valótlan, akkor non ens, semmi akadályt se gördíthet a valódi tulajdon és birtokkövetelések elé. Ez a bejegyzés, ha tartalma valódi, elhatározó értékkel bir; ámde értékét ekkor is nem a kitüntetésben birja, hanem a tjkvi kitüntetés alapját képező tényekben. Ilyen értéke van a tjkvi bejegyzésnek, melyből képződött tényleg a tjkvi tulajdon, ebből meg lehet Ítélni a tjkvi tulajdon értékét is. A Tervezet figyelme nem terjed ki ezen distinctiókra. Az Indokolás útmutatása szerint a tulajdonjog tartalma az 560. S-ban, különösen az ingatlan dolog tulajdonának tartalma az 569. S;-ban van meghatározva. E szerint a tulajdonjog tartalma abból áll, hogy a tulajdonos tetszése szerint rendelkezhetik a dolog fölött bármely irányban; különösen az ingatlan dolog tekintetében pedig rendelkezhetik felfelé is, lefelé is. Két definitio. Egyik a másik pleonasmusa; a mellett nem annyira a tulajdon jogi tartalmát, mint inkább a rendelkezés fizikai terjedelmét magyarázza. A teljes és osztott tulajdon fogalmát nem adja, csak elszórtan sejteti bizonyos rendelkezésekkel. A teljes tulajdon fogalmának tjkv. előtti és tjkv. utáni megkülömböztetését föl sem emliti: természetes tehát, hogy e miatt a Tervezet végig fogyatékos az ingatlanokra vonatkozó rendelkezésekben, fogyatékos és téves. Tjkv. előtt a teljes tulajdon jogi tartalmát a dolog feletti szabad rendelkezés és a dolog tényleges birtoka után Ítéltük meg. Ma ez nem elég ingatlanoknál. Tjkv. után az ingatlan teljes tulajdonát a dolog feletti szabad rendelkezés, a dolog tényleges birtoka és a dolog tjkvi bejegyzése nyújtja. Ehhez kelleti alkalmazkodni az 1. §-nak, Bölöni László bánffy-hunyadi ügyvéd. \ A tulajdonjog tárgya és terjedelme.*) (Tervezet 560-591. §§.) 561. §. A polg. törv. tervezetének 561. §-a igy szól: „A tulajdon tárgya minden dolog, a melyről tetszés szerint és másnak kizárásával rendelkezni lehet. Bizonyos dolog tulajdonát csak az nem szerezheti meg, a kit különös jogszabály attól a szerzéstől eltilt." Az első bekezdésből ismét azt látjuk, hogy a tulajdon tárgya csak dolog lehet és pedig csak oly dolog, a melyről tetszés szerint és másnak kizárásával rendelkezni lehet. Tehát dolgok, a mikről tetszés szerint rendelkezni nem lehet, pedig dologi minőségük kétségtelen, a tulajdonjognak nem tárgyai, igy pl. az égi testek, a miknek birtokba vétele •) L. az elóbbi közleményt a 7. számban.