Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 27-28. szám - A telekkönyvi tulajdon. Tervezet 525-559. §§ [1. r.]

2 MAGÁNJOGI KODlrTKÁCZIONK.. I. CZIM. Telekkönyvi tulajdon. 1. §. Ingatlan leljes tula jdoni jogának a fogalma a dolog feletii szabad rendelkezésen és tényleges birtoklásán kivül a dolog telekkönyvi bejegyzését is megkövetelvén — ezen telekkönyvi bejegyzés képezi a telekkönyvi tulajdont. II. CZIM. Telekkönyvi bejegyzés tárgya. 2. S Ingatlanoknak és ingatlanok törvényes tartozékainak jogszerű bírása, átruházása, valamint az ingatlanokra vonatkozó jogok és kötelezettségek lényegének, változatainak kitüntetése telekkönyvi bejegyzés tárgyát képezi. 3. §. Személves szolgalom és személyhez kötött haszonélvezet nem tárgya a telekkönyvi átruházásnak; a haszonélvezet gyakorlásának átruházása pedig nem tárgya a telekkönyvi bejegyzésnek. I- §• Törvényes tormák mellőzésével alakult jogi személyiség, közelebbről meg nem határozott közönség, vagy család telekkönyvi tulajdonként ki nem tüntethető. 5. §. Kiskorú, elmefogyatkozott, vagyonbukott és elhalálozott egvéneknek mint telekkönyvi tulajdonosoknak személyes intézkedése nem tárgya a telekkönyvi bejegyzésnek. 6. §. Nem tárgya a telekkönyvi bejegyzésnek továbbá a szerződő felek azon intézkedése sem, melylyel azt akarnák keresztül vinni, hogy a telekkönyvi tulajdon más nevén álljon és a valódi tulajdon ismét más személy rendelkezése alatt legyen. 7. §. Telekkönyvi tulajdonos saját maga javára nem tüntetheti ki telekkönyvileg a rendelkezése alatt álló ugyan azon dolog tényleges birtoklását és nem tarthatja meg erre a dologra bejegyzett és megszerzett jelzálog-követelés kitüntetését. 8. §. Telekkönyvi bejegyzés tárgyát képező javak tulajdonára vonatkozó határozatlan arány se képezheti telekkönyvi kitüntetés tárgyát. 9. §. A jószágtest tartozékának a haszna, általában bármely ingóság szintén nem lehet telekkönyvi bejegyzés tárgya. 10. §. Végül, a f és I jegy alatti bejegyzések különbözőségének semminemű jogi jelentősége fent nem maradván, a telekkönvvi kitüntetésnek többé ez a megkülönböztetés se lehet tárgya. III. CZIM. Jószágtest. 11. §• Minden darab ingatlan, saját természetes és jogi határai között és ugyanazon tulajdonos rendelkezése alatt egy jószágtestet képez. Egy telekkönyvben több jószágtest bejegyezhető saját helyrajzi számaik szerint; ha ugyan a művelési ágak feltüntetése (avagy adózás) okából egy jószágtest több helvrajzi számot kap is, azért egy jószágtest "helyrajzi számai az egység megóvása szempontjából mindenkor egy rendszám alatt összesitendők. Egy önálló telekkönyv annyi "egész jószágtestből áll, a hány rendszám alatti ingatlan van benne lölvéve különkülön. Egy telekkönyvbe esoportositott fizikai jószágtesteknek ismét együtt egy jószágtestbe való jogi összefoglalása (I jegy alatt) nincs megengedve. 12. §. A jószágtest felosztás által kisebbedik, a szomszédos jószágtestnek, vagy ezen jószágtest egy részének hozzácsatolása által nagyobbodik; sem a jószágtest apasztásának, sem a jószágtest növelésének és szaporításának mértéke nem'korlátozható; ily okból telekkönyvi akadályok nincsenek. IV. CZIM. Tartozék. 13. % A telekkönyvi jószágtest alapjában egy nagyobb vagy kisebb darab földterület. A jószágtest törvényes tartozéka pedig ezen földterületen emelt épület, plántált növényzet s minden olyan beruházás, mely az ingatlan értékét növeli s mely a földtől lényeges romlás és magasabb értékcsökkenés nélkül el nem választható, mig rendeltetését el nem érte. Ezen tartozék, hallgatag, mindennemű bejegyzés alkalmával, a fődolog sorsában osztozik ; ha azonban elválasztatott a fődologtól, megszűnik a jószágtest telekkönyvi tartozéka lenni, valamint akkor is, midőn mint bérleti,vagy haszonbéri jog .'5-ik személy javára van telekkönyvileg kitüntetve mindaddig, mig a bérleti vagy haszonbéri viszony fennáll. 14. §. Az ingatlan tartozékát ugy a telekkönyv hitele, mint a tulajdonos érdeke szempontjából telekkönyvileg kitüntetni tanácsos; akár van azonban kitüntetve, akár nincs: a fődologtól elkülönítetten rendszerint nem igényelhető harmadik személyek kárával. Ha azonban az ingatlan tulajdonosának szabad rendelkezése telekkönyvileg és törvényileg semmiben sincs korlátolva : ugy tetszésétől függ a tartozékot bármikor elválasztani a fő dologtól; ámde ez esetben, — ha bejegyezve volt — telekkönyvileg is töröltetni köteles. 15. §• Az ingatlan törvényes tartozékát képezik megszabott ha táridőh beiől azon tartozások is. melyek mint a dolog közvetlen terhei, vagy mint az ingatlan fentartásának és hasznosításának költségei, gazdaságosan el nem választhatók (adók, illetékek, vízvezetéki, világítási stb. költségek, maradvány földdézsmaváltság követelések) Ezen tartozék hallgatag, minden telekkönyvi bejegyzés nélkül, kötelezi az uj telekkönyvi tulajdonost is. A kötelezettség határidejének tartamát az adótörvények és egyes helyhatósági szabályrendeletek határozzák meg. 16. g. Volt úrbéresek telki illetményének (antiqua) törvényes tartozékát képezik az úrbéresek számára országosan biztosított közös erdők, legelők, nádasok. Mihelyt azonban tényleg elkülönítve lettek (segregatio) ezen közös erdők, legelők, nádasok a volt földes ur allodialis javaitól és mihelyt a volt úrbéres telki illetményétől is elkülönítetten külön telekkönyvbe vétettek föl: tartozéki minőségüket elveszítvén, az úrbéresek telekkönyveiben történt följegyzésüknek többé semmi jogi hatálya sincs. 17. §. Az úrbéresek egyeteme (volt úrbéresek, úrbéres birtokosság, úrbéres közönség) nevén kitüntetett erdő, legelő és nádasnak, mint közös telekkönyvi tulajdonnak, az egyéni részesedés (felosztási aránykulcs) megállapítása és telekkönyvi kitüntetése előtt történt elidegenítése csak telekkönyvön kivül történhetik (tartozék): birói árverés tárgyát pedig csak ugy képezheti, ha végrehajtás alkalmával az adós jutaléka külön megbecsültetett és árveréskor külön kikiáltatott. Ezen vevők tulajdoni joguknak telekkönyvi kitüntetését a törvényes elkülönítési és aránymegállapitási eljárás rendjén eszközölhetik telekkönyvi átalakítás utján. 18. §. Midőn az ingatlan beruházásakor (vagy azután) szerződő felek abban egyeznek meg, hogy a területen emelt vagy a területre beépithelő épület használatát, megszabott ideig, vagy örökölhetőleg állandóan más vegye birtokba, ne a terület tulajdonosa, ekkor azt is megállapíthatják, hogy az épület haszonvevője esetleg tulajdonosa javára az épületjog telekkönyvileg mint külön jószágtest legyen kitüntetve ; de ha az épület használása illetve tulajdonjoga, a terület telekkönyvi tulajdonjogával egyesül, az épületjo'g mint külön jószágtest kitüntetése helyett csakis az épület mint tartozék kitüntetésének van hehe. V. CZIM. Telekkönyv hitele. 19. §. Az országos telekkönyvek hitelét tartalmuk valódisága biztosítja.