Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 23. szám - Épületjog. Tervezet 785-795. §

8 MAGÁNJOGI K.QD1F1KÁCZ1ÓNK. E segédige kimaradt a magyar fordításból, amely a lehetőség árnyalata helyett a ténylegességet, az apodicticitást juttatja kifeezésre: »Telki szolgalom . . terheli,« ahelyett, hogy »terelheti-* Másik hibája a 686. $-nak a következetlenség. A német 1 118. §. egv szövegtömbbe foglalja a telki szolgalom mikéntjének eseteit"; a magyar 686. §. — szerintem az áttekinthetőség czéljából, czélszerúen — bekezdésekre osztja, de ahelyett, hogy három bekezdést csinálna, csak kettőt csinál és igy a 2-dik pontban a »nem szabad* cselekvények és »nem lehető* joggvakorlás közös ellentéte: »a telek tulajdonánál fogva való gyakorlás, szabadsága és lehetősége egybefoly, összezavarodik. Czélszerünek tartom azonban a magyar szövegben a szolgáló és uralkodó teleknek zárjel közötti meghatározását, ami azt mutatja, hogy a T. szerkesztője maga is érezte, hogy a tantételek elől nem lehet hermetice elzárkózni; — és szükségesnek látom a telki szolgalom oszthatatlanságának és a társtulajdonos szolgalomból való kizárásának kifejezését. A 686. S-nak tehát igy kellene szólnia: »Telki szolgalom terhelheti az ingatlant (a szolgáló telket) egy másik ingatlannak (az uralkodó teleknek) mindenkori tulajdonosa javára vagy akként: 1. hogy ez a szolgáló telket egyes tekintetekben használhatja, 2. vagy hogy a tulajdonosnak nem szabad bizonyos cselekvényeket végbevinnie, amelyeket egyébként tulajdonánál fogva végbevinnie szabad volna; 3. vagy nem lehet valamely jogot gyakorolnia, amelyet különben szintén tulajdonánál fogva gyakorolhatna. Telki szolgalom a telek hányadrészét nem terhelheti és egyes társtulajdonos javára fen nem állhat « A világosság kívánalma megtűri a bőbeszédűséget is; a világosság kedvéért nem szabad fukarkodnunk a szavakkal • Dr. Siassik terencz, nagybecskereki ügyvéd. X' Épületjog'. (Tervezet 785—798. §.) Az épületjog csak alapos vita után került a »Tervezet> be a mint azt az előkészítő bizottság jegyzőkönyvei tanúsítják. A 30-ik teljesülés hosszas eszmecsere után határozta el annak felvételét. Hazánk egyes vidékein az épületjog már régtől óta gyakorlatban van Ujabban azonban ilyen jog nagvon ritkán keletkezik, mert a könnyebben szerezhető hitel a telek szerzést is megkönnyíti és igy a ki építeni akar, a telek tulajdonát is megszerzi. Ezért nem is tartom czélszerünek, hogv e jog szabályozása a Tervezetbe fölvétetett, mert ellenkezik a Tervezet 494. §-ával és igy a Tervezetbe nem való. De mivel az a jog tényleg gyakorlatban van, azt szabályozni kell, azonban a szabályozás az életbeléptetési törvényben történhetnék meg, ha a jognak megújítása mellőztetnék. Föltéve mégis, hogy az épületjog a megalkotandó Polgári Törvénykönyvbe föl fog vétetni, áttérek a Tervezet vonatkozó szakaszainak bírálatára. Az épületjog a római jog alapján keletkezett és fejlődött. Csakhogy a római jogban annak fogalma szűkebb körre volt szorítva, mint a Tervezetben. A római jog a superficies alatt csakis azt értette, a mi a telek felületén a telekkel mesterséges vagy természetes uton ugy van egybekötve, hogy annak részét képezi, pld. házak, fák, szőlőtőkék. Nem terjedt ki tehát a földalatti épitménvekre, mint pld. pinczékre, vermekre stb. Minthogy a földalatti" építmények is önálló tárgyai lehetnek a superfíciesnek, a Tervezet fogalmi meghatározása kimerítőbb a római jogénál. A Tervezet továbbá az épületjog fogalmát kiterjesztette azokra a telekrészekre is, a melyek a jog hasznavehetőségét fokozzák, mint az udvarokra, kertekre stb. Viszont azonban a Tervezet megszüntette az épületrészekre korlátolt épületjogot, a mely azonban a római superfíciesnek tárgyát képezte. Az épülétjog a római jog szerint átruházható és átörökíthető jogot képezett. A Tervezet szerint is az. A római jog a superficies tartamát törvényileg nem szabályozta, hanem az időtartamot a szerződő felek akaratára bizta. A Tervezet ettől eltérőleg a jog tartamát 50 évi véghatáridőhöz kötötte, de a jog megújítását 50 év után is fenntartotta. Nem tartom szükségesnek a jog gyakorlatának időtartamát törvénynyel meghatározni akkor, a "mikor a jognak megújítása lehetővé" tétetik. A Tervezet indokolása szerint a jog időtartamának törvénynyel való megállapítása három okból szükséges: a) czélszerü, hogy az ilyen jogviszonyok az emberi emlékezet terjedelme alatt bonyolittassanak le; b) az a veszély származhatik. hogy a tulajdon és az épületjog közötti határ idővel elmosódik, az épületjogosult magát tulajdonosnak képzeli, a szerint cselekszik s ez perekre szolgáltat alkalmat és okot: c) hogy az 50 évi határidő után a felek részére alkalom nyilik, hogy elhomályosult, vagy rendezetlen jogviszonyaikat tisztázzák, a melyek pedig már elavultak, a megváltozott körülményekhez nem illenek, ezekhez a körülményekhez alkalmazzák. Ezek ellenében megjegyzem, hogy a felek saját érdekükben is igyekezni fognak a szerződést oly véghatáridőhöz kötni, a mely viszonyaiknak legjobban megfelel. Ha azt szándékosan nem teszik, indokolatlan, miért kényszerítse arra őket a törvény. A Tervezet szerinti épületjog kiterjedése egyez a római joggal és pedig: 1. az épitményt a jogosított állította elő; 2. a jog keletkezésekor az építmény már megvolt; 3. A jogosult az átvett építmény értékét megtéríti; 4. a jogosult az átvett építmény értékét nem téríti meg. Helves lenne, ha a Törvényben a jog kiterjedése tételenként soroltatnék föl, az által a Törvény kezelése megkönnyittetnék, a mi a törvényalkotásnak egyik leiadata. A Tervezet 785., 786. és 787. szakaszai módosítást nem kívánnak. 788. §. Ennél a szakasznál szükséges lenne kifejezni, hogy az épületjog csak Írásbeli szerződésben alapitható. A 795. a közokiratba foglalás kényszerét csupán a jognak telekkönyvi bekebelezésének feltételéül követeli. Ámde az épületjog telekkönyvi bekebelezés nélkül is alapitható lévén, az Írásba foglalás kényszerét átalánositani kellene, mert az sok félremagyarázásnak és pernek szegné útját. 789. §. Ezt a szakaszt ugy kellene kiegészíteni, hogy az építmény lebontása esetén a jogosult a telket a tartami idő lejártával köteles oly állapotba helyezni, a melyben az épités előtt volt. Mert a jogosultat a kikötött idő alatt az épületjog az építmény lebontása esetén is megilleti, szabadságában áll azt újból felépíteni, az idő lejártáig tehát a telek helyreállítására sem kötelezhető. A 790. és 791. §. helyes A 792. §-ban ez a két szó: "innentől fogva* mint felesleges, törlendő lenne. A 793. §. módosítást nem kíván. 794. §. Ebben a szakaszban ki kellene jelenteni, hogy a jogosultnak az épületjoggal terhelt ingatlanra visszatartási joga van addig, a míg a 790. §-nál fogva megítélt követelése meg nem térül. Ezt a 794. §-ból csak következtetni lehet, de a következtetés még törvény-erővel nem bír. A 795-798. s-ok helyesek. Horváth Ede sümegi kir. járásbiró. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos : Dr. Barna Ignácz budapesti kir. itélótáblai biró, VI., Király-utcza 98/a. Nyomatott Márkus Samu könyvnyomdájában, Budapest, V., Báthory-utcza 20.