Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 22. szám - Egyesités, vegyités, feldolgozás. Tervezet 619-624. §§

MAGÁNJOGI KOÜ1F1KÁCZ1ÓNK. 3 igazságnak a felismeréséhez jutottam, a mit tanulmányom leg­elején a Tervezet ezen részének az előadójától idéztem, hogy t. i. házassági vagyonjogunk terén nemzeti Géniuszunkhói fakadt és azáltal kifejlesztett oly alapokra találunk, a melyeket „sem máskép elképzelni, sem megváltoztatni nem tudunk.'"És ne'is akarjuk megváltoztatni. En kegyeletes ragaszkodással viseltetem ősi jogintézményeinkhez, a hithérhez is s fájna azt mellőzni jogrendszerünkben De szivesehhen látnám eltörlését, hogy sem a téves irányt vett tovafejlődés fonák eredményében kodifikáltassék ! Javaslataimat a következőkben szövegezem: 1 a Tervezet 170 § a helyett; Hitbér a házasság-megszűnés idejére, a nö részére kötelez­hető. Kötelezheti a férj vagy érette más, a házasságkötés előtt vagy után, hatályossá azonban csak a házasság véyrehajtása által válik­A házasság végrehajtása vélelmezendő. A férj javára ezen a czimen kötelezett vagyoni kedvezés, a teljesítés idejében tett ajá>idékozásnak tekintendő. 2. a Tervezet 170. Ü második bekezdése szószerint. 3. a Tervezet 171. §-a szószerint. 4. uj §-képen: A hilbér. melyet a férj helyett más kötelezett — ősszegére való tekintet nélkül — a férj által kötelezeit hitbér pedig azon mérven tul, mely a férjnek a kötelezés idejében volt vayyona egy tized részét meghaladja, harmadik személyekkel szemben, ajándéko­zásnak tekintendő. 5. a Tervezet 172. §-a ekép: A nő elveszti hitbérét: 1. ha a házasság, melynek folytán részére hitbér köte­leztetett, az 1894. évi XXXI. t. ez. 11. és 45 §-ai értelmében sem­mis, a mennyiben ezen házasságra a nő, annak semmisségét tudva, lépett. 2. a Tervezet 172. §. 1 pontja szószerint. 3. a Tervezet 172 §. 2 pontja szószerint. 6. a Tervezet 173. §. ekép: A házasságtöréssel egvenlőnek tekintendő, a 172 §. alkal­mazásában, a nőnek az 1894 évi XXXI. t.-cz. 76. svában em­iitett azon cselekménye is, hogy tudva, mikép házassága, mely­nek folytán részére hitbér köteleztetett, még fennáll, uj házas­ságot köt. A Tervezet 173. §. második bekezdése szószerint. (A Tervezel 174. §-a törölve.) Barin Károly, zilahi kir. törvényszéki bíró. X Egyesítés, vegyítés, feldolgozás. (Tervezet 619—624 §§.) 4"udvalevőleg régi magyar jogunk a tulajdonszerzés ezen módjaira nézve épen semmiféle szabályt sem tartalmaz. Nincs tehát más hátra, mint az átkölcsönzés idegen jogrendszerekből. Tervezetünk is ugyanezt cselekszi. Támaszkodik pedig első sorban az uj német polgári törvénykönyv 3. könyve, 3. fejezete ugyanilyen feliratú III. czimére. melyben ugyanezen joganyag ugyancsak 6 s-ban (946 -951. §§.) van szabályozva. Kitérést a Tervezet csak annyiban mutat, hogy a német polg. tkv. első helyre (mint 946. §-t) teszi azt a szabályt, mely szerint ingó dolognak a más telkével való állandó egyesítése esetén a telek tulajdona a vele egyesitett ingó dologra is kiterjed (a mi a logikai sorrend szempontjából helyesebb is), holott a Tervezet a vegyítésről szóló szakasz után (mint 622. §-t) illeszti be a törvénybe, tehát közvetlenül a feldolgozásról szóló (623.) szakasz előtt még egyszer beszél az egyesítésről, holott a német polg. tkvben az ember minden az egyesítésről rendelkező szabályt szerves összefüggésben együtt talál meg; továbbá eltér a Ter­vezet abban is, hogy szabályt statuál arra nézve, mely dolgot kell fődolognak tekinteni, holott ilyen szabály a német polg. tkvben sem itt, sem másutt nem fordul elő, nyilván azért, mert a fődolog kritériuma a forgalom igényeinek, változtával szintén könnyen megváltozhatik, ugy hogy nem czélszerü ebben a tekintetben a bírónak a kezét előre megkötni; de nekünk sem szabad feltételeznünk, hogy bíráink ne tudnának előforduló esetben kielégítő megoldást találni arra, hogy melyik dolgot kelljen fődolognak tekinteni. Végezetül eltérést Iátok a feldolgo­zásról (speczifikáczióról) rendelkező 623. §. első alineájában is, mely a rem sibi habendi animus-t állítja fel kellékül (a saját számára), holott ennek a kelléknek nyoma sincs a német polgári tkv. megfelelő (950.) §-ában. Ezen általános megjegyzések előre bocsátása után a könnyebb összehasonlítás czéljából egymás mellé állitom a kétféle szöveget. Magyar Tervezet. IV. Egyesítés, vegyítés, feldolgozás. tilt), §. Ha több tulajdonos ingó dolgait bárki ugy egyesíti, hogy nem lehet egymástól elválasztani, a nélkül, hogy az egyik vagy a másik elpusz­tulna vagy lényegében változnék és ha az egyesített dolgok egyikét fő­dolognak kell tekinteni: ennek tulaj­donosa megszerzi az egységes dolog kizárólagos t n Iajdonát. Fődolog rendszerint az, a mely az egésznek megadja a nevét és a lé­nyegét és melynek a többi dolog csak kiegészítésére szolgál. Ha az egyesített dolgok közül egyet sem lehet fődolognak tekinteni, az egységes dolog a volt tulajdonosok közös tulajdonává válik, annak az értéknek arányában, a melylyel a ilolgok az egyesítés idejében bírtak. 620. §. A <il9. §. szabályait meg­felelően kell alkalmazni, ha több tu­lajdonos ingó dolgait bárki összeve­gyiti. összeolvasztja, összekeveri, vagy ha ily dolgok összeveggiilnek. össze­olvadnak vagy összekeverednek el­választhatatlanul, vagy ugy. hogy az elválasztás aránytalan ' költségbe kerülne. 621 §. Ha a 619. és 620. §§. ese­teiben az egyik dolgot valamely jog terheli és annak a dolognak tulajdo­nosa lesz egyediili tulajdonossá, a jog a többi dolgokra is kiterjed. Ha a terhelt dolog tulajdonosa társtulaj­donossá lesz, a jog a dolgot helyet­tesítő tulajdoni hányadot terheli. A terhelt dolog tulajdonának meg­szűntével a dolgot terhelő jog is meg­szűnik. A mikor az egyesitett vagy vegyi­tett dolgok egy részét valamely jog, vagy valamennyi dolgot többféle jog terheli: ezek fenmaradása vagy meg­szűnése tekintetéből az első bekez­dés szabályai arra az esetre is ál­lanak, ha mind a dolgoknak egy volt a tulajdonosa. 622. §. Ha ingó dolgot másnak telkével bárki ugy egyesit, hogy ennek alkotó részévé válik, a telek tulajdona kiterjed az azzal egyesitett dologra. Az ingó dolgot terhelő jog meg­szűnik. 623. <§'. A ki egy vagy több ingó dolognak, mint anyagnak a feldol­gozása vagy átidomitása által a sa­ját számára uj dolgot készít vagy készíttet, megszerzi az uj dolog tulaj­donát. A feldolgozó nem szerzi meg az uj dolog tulajdonát, ha az anyag egészben vogy részben másnak a tu­lajdona és az idegen anyag értéke a munka értékéit tetemesen meghaladja. Ebben az esetben az uj dolog az anyag tulajdonosáé; ha pedig az anyag többeknek tulajdona volt. a 619. és 620. §-ok és a 621. §. első bekezdésének szabályait kell megfele­lően alkalmazni. Feldolgozásnak kell tekinteni az irást, a rajzolást, a festést, a nyom­tatást, a vésést és a felület hasonló megmunkálását is. Ha a feldolgozás az uj dolog tu­lajdonának megszerzésével jár, az anyagot terhelő jog megszűnik. 624. §. A ki a 619—623. §-ok szabályainál fogva jogot veszt, pénz­beli megtérítést követelhet az alap­talan gazdagodásra vonatkozó szabá­lyok szerint. Tiltott cselekmény ese­Német polg. tkv. III. Egyesítés. Vegyítés Feldolgozás. 947. §. Ha ingó dolgok egymás­sal oly formán egyesittetnek, hogy vala­mely egységes dolognak lényeges alkat­részeivéválnak: az eddigi tulajdonosok ennek a dolognak közösUdajdonosaivá lesznek ; az osztályrészek azon érték­nek aránya szerint határozlatnak meg, a melylyel a dolgok az egyesí­tés idejében bírtak Ha a dolgok egyikét fődolognak kell tekinteni, ennek tulajdonosa lesz az egységes dolog kizárólagos tulajdo­948. §. Ha ingó dolgok egymással elválaszthatatlanná összevegyittetnek vagy összekeverteinek, a 947. §. sza­bályait megfelelően kell alkalmazni. Az elválaszthatatlansággal azonos­nak tekintendő, ha az összevegyitett vagy összekevert dolognak szétválasz­tása aránytalan költségbe kerülne. 949. §. Ha u 646—648. ij-ok ese­teiben a tulajdon valamely dolgon megszűnik, az ezen dolgon való egyéb jogok is megszűnnek. Ha a terhelt dolog tulajdonosa társtulajdonossá lesz. a jogok továbbra is fennállanak azon a hányadon, mely a dolog he­lyébe lépett. Ha a terhelt dolog tu­lajdonosa egyedüli tulajdonossá lesz, a jogok a hozzákerülő dologra is ki­terjednek. 946. §. Ha ingó dolog valamely telekkel akként köttetik össze, hogy az a teleknek lényeges alkotórészévé válik, a telken való tulajdon erre a dologra is kiterjed. 930. §. A ki egy vagy több anyag­nak feldolgozása vagy átalakítása által egy uj ingó dolgot készít, meg­szerzi az uj dolgon való tulajdont, kivévén, ha a feldolgozás vagy át­alakítás tetemesen csekélyebb, mint az anyag értéke. Feldolgozásnak kell tekinteni az irást, a rajzolás, a fes­tést, a nyomtatást, a vésést vagy a felületetnek hasonló megmunkálását is. Az uj dolog tulajdonának meg­szerzésével megszűnnek az anyagot terhelő jogok. 951. A ki a 946—950. §-ok szabályainál fogva jogvesztést szen­ved attól, a kinek javára a jogvál­tozás beáll, pénzbeli megtérítést kö­vetelhet az alaptalan gazdagodás

Next

/
Oldalképek
Tartalom