Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 22. szám - Egyesités, vegyités, feldolgozás. Tervezet 619-624. §§

MAGÁNJOGI KOÜ1F1KÁCZ1ÓNK. 3 igazságnak a felismeréséhez jutottam, a mit tanulmányom legelején a Tervezet ezen részének az előadójától idéztem, hogy t. i. házassági vagyonjogunk terén nemzeti Géniuszunkhói fakadt és azáltal kifejlesztett oly alapokra találunk, a melyeket „sem máskép elképzelni, sem megváltoztatni nem tudunk.'"És ne'is akarjuk megváltoztatni. En kegyeletes ragaszkodással viseltetem ősi jogintézményeinkhez, a hithérhez is s fájna azt mellőzni jogrendszerünkben De szivesehhen látnám eltörlését, hogy sem a téves irányt vett tovafejlődés fonák eredményében kodifikáltassék ! Javaslataimat a következőkben szövegezem: 1 a Tervezet 170 § a helyett; Hitbér a házasság-megszűnés idejére, a nö részére kötelezhető. Kötelezheti a férj vagy érette más, a házasságkötés előtt vagy után, hatályossá azonban csak a házasság véyrehajtása által válikA házasság végrehajtása vélelmezendő. A férj javára ezen a czimen kötelezett vagyoni kedvezés, a teljesítés idejében tett ajá>idékozásnak tekintendő. 2. a Tervezet 170. Ü második bekezdése szószerint. 3. a Tervezet 171. §-a szószerint. 4. uj §-képen: A hilbér. melyet a férj helyett más kötelezett — ősszegére való tekintet nélkül — a férj által kötelezeit hitbér pedig azon mérven tul, mely a férjnek a kötelezés idejében volt vayyona egy tized részét meghaladja, harmadik személyekkel szemben, ajándékozásnak tekintendő. 5. a Tervezet 172. §-a ekép: A nő elveszti hitbérét: 1. ha a házasság, melynek folytán részére hitbér köteleztetett, az 1894. évi XXXI. t. ez. 11. és 45 §-ai értelmében semmis, a mennyiben ezen házasságra a nő, annak semmisségét tudva, lépett. 2. a Tervezet 172. §. 1 pontja szószerint. 3. a Tervezet 172 §. 2 pontja szószerint. 6. a Tervezet 173. §. ekép: A házasságtöréssel egvenlőnek tekintendő, a 172 §. alkalmazásában, a nőnek az 1894 évi XXXI. t.-cz. 76. svában emiitett azon cselekménye is, hogy tudva, mikép házassága, melynek folytán részére hitbér köteleztetett, még fennáll, uj házasságot köt. A Tervezet 173. §. második bekezdése szószerint. (A Tervezel 174. §-a törölve.) Barin Károly, zilahi kir. törvényszéki bíró. X Egyesítés, vegyítés, feldolgozás. (Tervezet 619—624 §§.) 4"udvalevőleg régi magyar jogunk a tulajdonszerzés ezen módjaira nézve épen semmiféle szabályt sem tartalmaz. Nincs tehát más hátra, mint az átkölcsönzés idegen jogrendszerekből. Tervezetünk is ugyanezt cselekszi. Támaszkodik pedig első sorban az uj német polgári törvénykönyv 3. könyve, 3. fejezete ugyanilyen feliratú III. czimére. melyben ugyanezen joganyag ugyancsak 6 s-ban (946 -951. §§.) van szabályozva. Kitérést a Tervezet csak annyiban mutat, hogy a német polg. tkv. első helyre (mint 946. §-t) teszi azt a szabályt, mely szerint ingó dolognak a más telkével való állandó egyesítése esetén a telek tulajdona a vele egyesitett ingó dologra is kiterjed (a mi a logikai sorrend szempontjából helyesebb is), holott a Tervezet a vegyítésről szóló szakasz után (mint 622. §-t) illeszti be a törvénybe, tehát közvetlenül a feldolgozásról szóló (623.) szakasz előtt még egyszer beszél az egyesítésről, holott a német polg. tkvben az ember minden az egyesítésről rendelkező szabályt szerves összefüggésben együtt talál meg; továbbá eltér a Tervezet abban is, hogy szabályt statuál arra nézve, mely dolgot kell fődolognak tekinteni, holott ilyen szabály a német polg. tkvben sem itt, sem másutt nem fordul elő, nyilván azért, mert a fődolog kritériuma a forgalom igényeinek, változtával szintén könnyen megváltozhatik, ugy hogy nem czélszerü ebben a tekintetben a bírónak a kezét előre megkötni; de nekünk sem szabad feltételeznünk, hogy bíráink ne tudnának előforduló esetben kielégítő megoldást találni arra, hogy melyik dolgot kelljen fődolognak tekinteni. Végezetül eltérést Iátok a feldolgozásról (speczifikáczióról) rendelkező 623. §. első alineájában is, mely a rem sibi habendi animus-t állítja fel kellékül (a saját számára), holott ennek a kelléknek nyoma sincs a német polgári tkv. megfelelő (950.) §-ában. Ezen általános megjegyzések előre bocsátása után a könnyebb összehasonlítás czéljából egymás mellé állitom a kétféle szöveget. Magyar Tervezet. IV. Egyesítés, vegyítés, feldolgozás. tilt), §. Ha több tulajdonos ingó dolgait bárki ugy egyesíti, hogy nem lehet egymástól elválasztani, a nélkül, hogy az egyik vagy a másik elpusztulna vagy lényegében változnék és ha az egyesített dolgok egyikét fődolognak kell tekinteni: ennek tulajdonosa megszerzi az egységes dolog kizárólagos t n Iajdonát. Fődolog rendszerint az, a mely az egésznek megadja a nevét és a lényegét és melynek a többi dolog csak kiegészítésére szolgál. Ha az egyesített dolgok közül egyet sem lehet fődolognak tekinteni, az egységes dolog a volt tulajdonosok közös tulajdonává válik, annak az értéknek arányában, a melylyel a ilolgok az egyesítés idejében bírtak. 620. §. A <il9. §. szabályait megfelelően kell alkalmazni, ha több tulajdonos ingó dolgait bárki összevegyiti. összeolvasztja, összekeveri, vagy ha ily dolgok összeveggiilnek. összeolvadnak vagy összekeverednek elválaszthatatlanul, vagy ugy. hogy az elválasztás aránytalan ' költségbe kerülne. 621 §. Ha a 619. és 620. §§. eseteiben az egyik dolgot valamely jog terheli és annak a dolognak tulajdonosa lesz egyediili tulajdonossá, a jog a többi dolgokra is kiterjed. Ha a terhelt dolog tulajdonosa társtulajdonossá lesz, a jog a dolgot helyettesítő tulajdoni hányadot terheli. A terhelt dolog tulajdonának megszűntével a dolgot terhelő jog is megszűnik. A mikor az egyesitett vagy vegyitett dolgok egy részét valamely jog, vagy valamennyi dolgot többféle jog terheli: ezek fenmaradása vagy megszűnése tekintetéből az első bekezdés szabályai arra az esetre is állanak, ha mind a dolgoknak egy volt a tulajdonosa. 622. §. Ha ingó dolgot másnak telkével bárki ugy egyesit, hogy ennek alkotó részévé válik, a telek tulajdona kiterjed az azzal egyesitett dologra. Az ingó dolgot terhelő jog megszűnik. 623. <§'. A ki egy vagy több ingó dolognak, mint anyagnak a feldolgozása vagy átidomitása által a saját számára uj dolgot készít vagy készíttet, megszerzi az uj dolog tulajdonát. A feldolgozó nem szerzi meg az uj dolog tulajdonát, ha az anyag egészben vogy részben másnak a tulajdona és az idegen anyag értéke a munka értékéit tetemesen meghaladja. Ebben az esetben az uj dolog az anyag tulajdonosáé; ha pedig az anyag többeknek tulajdona volt. a 619. és 620. §-ok és a 621. §. első bekezdésének szabályait kell megfelelően alkalmazni. Feldolgozásnak kell tekinteni az irást, a rajzolást, a festést, a nyomtatást, a vésést és a felület hasonló megmunkálását is. Ha a feldolgozás az uj dolog tulajdonának megszerzésével jár, az anyagot terhelő jog megszűnik. 624. §. A ki a 619—623. §-ok szabályainál fogva jogot veszt, pénzbeli megtérítést követelhet az alaptalan gazdagodásra vonatkozó szabályok szerint. Tiltott cselekmény eseNémet polg. tkv. III. Egyesítés. Vegyítés Feldolgozás. 947. §. Ha ingó dolgok egymással oly formán egyesittetnek, hogy valamely egységes dolognak lényeges alkatrészeivéválnak: az eddigi tulajdonosok ennek a dolognak közösUdajdonosaivá lesznek ; az osztályrészek azon értéknek aránya szerint határozlatnak meg, a melylyel a dolgok az egyesítés idejében bírtak Ha a dolgok egyikét fődolognak kell tekinteni, ennek tulajdonosa lesz az egységes dolog kizárólagos tulajdo948. §. Ha ingó dolgok egymással elválaszthatatlanná összevegyittetnek vagy összekeverteinek, a 947. §. szabályait megfelelően kell alkalmazni. Az elválaszthatatlansággal azonosnak tekintendő, ha az összevegyitett vagy összekevert dolognak szétválasztása aránytalan költségbe kerülne. 949. §. Ha u 646—648. ij-ok eseteiben a tulajdon valamely dolgon megszűnik, az ezen dolgon való egyéb jogok is megszűnnek. Ha a terhelt dolog tulajdonosa társtulajdonossá lesz. a jogok továbbra is fennállanak azon a hányadon, mely a dolog helyébe lépett. Ha a terhelt dolog tulajdonosa egyedüli tulajdonossá lesz, a jogok a hozzákerülő dologra is kiterjednek. 946. §. Ha ingó dolog valamely telekkel akként köttetik össze, hogy az a teleknek lényeges alkotórészévé válik, a telken való tulajdon erre a dologra is kiterjed. 930. §. A ki egy vagy több anyagnak feldolgozása vagy átalakítása által egy uj ingó dolgot készít, megszerzi az uj dolgon való tulajdont, kivévén, ha a feldolgozás vagy átalakítás tetemesen csekélyebb, mint az anyag értéke. Feldolgozásnak kell tekinteni az irást, a rajzolás, a festést, a nyomtatást, a vésést vagy a felületetnek hasonló megmunkálását is. Az uj dolog tulajdonának megszerzésével megszűnnek az anyagot terhelő jogok. 951. A ki a 946—950. §-ok szabályainál fogva jogvesztést szenved attól, a kinek javára a jogváltozás beáll, pénzbeli megtérítést követelhet az alaptalan gazdagodás