Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 20. szám - Örökbefogadás. Tervezet 221-248. §§ [10. r.]

I. évfolyam. Budapest 1902. május 14. 20. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL BUDAPEST, VI., Király-utcza 98 a. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV TERVEZETÉNEK KRITIKAI FELDOLGOZÁSA MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Előfizetési ár: Egész évre 12 kor. Félévre . . 6 „ Tartalom: Tárgymutató a Tervezethez. — örökbefogadás. Irta: dr. E. Nagy Olivér, pozsonyi ügyvéd — A gyámhatósági felügyelet. Irta: dr. Hattyuffy Dezső, fejérmegyei árvaszéki elnök. — Épületjog. Irta : G r a e s e r Dániel, erzsébetvárosi kir. törvényszéki biró. — Az elévülés. Irta: dr. Borsitzky Imre, pécsi kir. törvényszéki biró. — Az elévülés. Irta : dr. Rosenfeld Sándor, gödöllói ügyvéd. — Szerződési öröklés. Irta: Krivaldszky Sándor, budapesti ügyvéd. Tárgymutató a Tervezethez. A Tervezet kezelését akarja megkönnyíteni az a Tárgymutató, mely Dr. Mártonfy Marczel, az igazságügyi ministerium törvényelőkészítő ügyosztályába beosztott kir. törvényszéki jegyző összeállításában és a Grill-féle könyvkereskedő czég kiadásában a napokban hagyta el a sajtót. A Tárgymutató felöleli a Tervezet és az Indokolás teljes anyagát az előkészitő bizottsági jegyzőkönyvek tartalmával együtt s ugy van összeállítva, hogy a Tervezettel kritikailag dolgozók az egész anyagon átvonuló egyes jogelveket lehetőleg csoportosítva együtt találják, s ezáltal megkönnyíti a kutatók feladatát. A Tárgymutató ára fűzve 2 korona, kötve 3 kor. 50 fillér. A szerkesztőség. y{ Örökbefogadás.*) (Tervezet 221—-248. §§.; Nézetünk szerint a szerződés jogerősen jön létre akkor, mikor a felek megkötik. Ha a felek a jogügylet tárgyára megegyeztek, akkor az már őket köti. Helyes tehát az, hogy mindaddig, a mig a birói megerősítést jogerősen meg nem tagadták, a mig tehát az államhatalom szükséges hozzájárulásának konstatált hiánya a szerződést meg nem döntötte, addig is a felek egymással szemben obiigóban legyenek. De már másként áll a dolog a harmadik személyekkel szemben fennálló hatályosságot illetőleg. Vájjon mivel van itt megokolva az, hogy a joghatály a megerősítési záradék dátumával kezdődjék? Ilyen rendelkezésre alig találunk példát egyéb törvényeinkben. Hogy a megerősítés mely napon történt, vájjon a bíróságnak például márczius 5-én, vagy 10-én tartolt ülésében-e, az teljesen irreleváns; a döntő az. hogy mikor lett a megerősítés köztudomású, tehát hogy mikor szerezhettek arról harmadik személyek tudomást ? Hiszen az a fontos, hogy mikor tudhatják meg a jogviszony létrejöttét, mert hogy a bírósági tanácsteremben mi történik, azt a közönség nem tudja. Lehet, hogy munkaszaporulat miatt csak hónapok multán kerülnek ki az akták a bírósági irodából. Jelenlegi egyéb törvényeink sem ismerik ezt a felfogást, a melyet a Tervezet követ. A bírói határozatok ereje vagy a kihirdetéstől, vagy a kézbesítéstől számítódik; a kelet ideje teljesen közömbös. Ámbár arról, hogy az örökbefogadások megerősítése a bíróságok részéről mily módozatok mellett fog történni, a Tervezel nem intézkedik," hisz ez az életbeléptetési törvény vagy az ügyviteli szabályok rendelkezései közé tartozik, mégis valószínű, hogy a megerősítés a törvényszékek által zárt ülésben történik, minthogy a felek meghallgatásának, quasi tárgyalásnak nem volna helye. *) L. az előbbi közleményeket a8—13. és 15—19. számokban. Hát nem teljesen mellékes az, hogy az ily referálás mikor történt? A fő az, hogy köztudomásra jusson. Ez pedig különféleképen történhetik. A publikációt konstatálni lehet a birói kifüggesztés, az anyakönyvbe való bevezetés, a hivatalos lapban való közzététel által s tán még egyéb módon is. Ép azért az örökbefogadásnak harmadik személyek iránt való joghatályát a birói megerősítés dátumától számítani nem tartom szerencsés gondolatnak. Hogy a publikáció mikép történjék, az, mint emiitettem, nem a kódexbe tartozik. De ezt az időpontot, mint a joghatályosság kezdetét fixirozni feltétlenül szükségesnek tartom. A 230. §. javaslatba hozott szövege a következő: Az örökbefogadási szerződés az abban résztvett feleket a birói megerösitéstöl függő hatálylyal a szerződés megkötésétől kezdve köti. Harmadik személyekkel szemben a szerződés hatálya a birói megerősítés közzétételének napjával kezdődik. Ha a törvényes kellékek fenforognak, az örökbefogadási szerződés birói megerősítése meg nem. tagadható. 231. §. Az örökbefogadandó halála után a bíróság az örökbefogadási szerződést többé meg nem erősítheti. Az örökbefogadó halála után a bíróság az örökbefogadási szerződést csak akkor erősítheti meg, ha a szerződő felek valamelyike még az örökbefogadó halála előtt a bírósághoz megerősítés, vagy a gyámhatósághoz jóváhagyás végett benyújtotta. Az örökbefogadó halála utáni megerősítés a hálál előttivel egyenlő joghatályu. Igen fontos és végelemzésében sok komplikációra okot szolgáltatható kérdést vet fel ez a paragrafus. A felek szerződnek. Ha a szerződéshez megerősítés nem kell, akkor nem játszik szerepet az, hogy a felek valamelyike meghalt-e később, vagy sem, mert a jogügylet létrejövetelének pillanatában már köti is őket. De másként áll a dolog, ha a szerződés tulajdonképen csak akkor születik meg, mikor a törvényileg statuált hatóság meg is erősítette. Ilyenkor már két időpont irányadó: az egvik a felek megegyezése, illetve ennek írásba foglalása, a másik pedig a megerősítésre hivatott hatóság nyilatkozata. Már most ha e két terminus közt a felek egyike elhal: köti-e a szerződés a másikat ? Nyilvánvaló, hogy ez oly kérdés, a mely már esetleges gyakorisága miatt is eldöntésre vár. Az adoptationális szerződés csak ugy teljes, ha a felek akaratán kivül a bíróság megerősítése is hozzájárul. Ahhoz tehát kétség nem férhet, hogy a felek megegyezése után, de a birói megerősítés előtt bekövetkezett halál oly eventualitás, a mely magyarázatra és döntésre vár. Vájjon megdől-e most már végleg a jogügylet, vagy pedig függőben marad, vagy végre olybá vétetik, mintha mi sem történt volna? A Tervezel szerint az adoptáló halála nem dönti meg a felek akaratát, de az adoptálandó halála igen. Ez a felfogás téves. Vagy van a halálnak a szerződésre bontó hatálya, vagy nincs. Ha van, nem lehet más szempont az irányadó az örökbefogadóra, mint az örökbefogadandóra. Ha pedig nincs, akkor mivel magyarázható meg az, hogy ezt a feleknek csak egyikére alkalmazzuk ? Nézetem szerint a felek jogviszonyaira az a fontos és döntő, hogy akaratnyilvánításuk megtörtént-e, tehát hogy a megegyezés létrejött-e? Ez konstatálva van a szerződés megkötésével, mert ez állapítja meg a köztük létrejött uj jogviszonyt. A birói megerősítés, bár elengedhetetlen feltétel, csak »a szerződés törvényszerű létrejöttének a jogbiztonság szempontjából való konstatálása*.1) A mint tehát a felek nyilatkoztak, jog és i) Indokolás 1. köt. 323. 1.