Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 15. szám - Törvényesités. Tervezet 200-220. §§

MAGÁNJOGI KOD1F1KACZIÓNK. 3 van eset, hogy másnemű testi betegség folyományai. Legnagyobb része gyógyítható; a gyógyithallanok közül a legtöbb beteg a kapcsolatos testi baj miatt csakhamar elhal. A kigyógyultak visszanyerhetik társadalmi állásukat s foglalkozásukat. Csak nehezítené helyzetüket, ha elmebetegségük miatt gyámság alá lettek volna helyezve, mely eljárás — közfelfogás szerint — bizonyos tekintetben megbéívegzőnek tekintetik. Kár volna megbolygatni a jelenlegi jogi elbánást, az elmebetegekkel és gyönge elméjüekkel szemben. Tul lőnénk a czélon ezeknek gyámság alá helyezésével; mert még a dühöngő őrültekkel szemben is el lehet a czélt érni a gondnokság alá helyezés által, sőt az ilyenekkel szemben, éppen személyükre nézve nem merül fel semmi gyámi teendő, mivel az 1876 : XIV l.-cz. 71. S. szerint a közveszélyes elmebetegek folytonosan tébolydában tartandók. Ott nyernek nemcsak folytonos felügyeletet, tartást, gondozást, hanem gyógykezelést is. Csak otthon levő vagyonaik jutnak gondnoki kezelés alá. IV. A kiskorúság meghosszabbítása (helyesebben kifejezve: a gyámság és az apai hatalom meghosszabbítása) intézményének, a Tervezet 2. £-ál>an körülirt irányban való átalakítását se tartom szükségesnek és czélszerünek, mert: a) Ha összehasonlítjuk a Tervezet 2. második bekezdésének szövegét, az 1877 : XX. t.-cz. 8. szövegezésével, mind járt kitűnik, hogy ez utóbbi ugy a történelmi fejlődésnek, mint a gyakorlati élet követelményeinek jobban megfelel, mint amaz. A Tervezet 2. $ ban ugyanis csak a fejletlenség van felvéve egyedüli okul a kiskorúság meghosszabbítására; még pedig latszik, hogy azért, mivel az őrültséget, pazarlást és elme gyengeséget a tervező arra tartotta fenn. hogy ezekből a gyámság alá helyezés intézménye keretében (7. §.) rendelkezzék Eltekintve attól, hogy a Tervezet 7. S-ának utolsó előtt' bekezdése (mely különben szövegezés tekintetében is javítást kívánna), nem áll összhangban a 361. Ü- határozott kijelentésével ; az abban foglalt rendelkezés czélszerüség tekintetében se állja ki a versenyt a mai jogállapoltal. Inkább rontana a helyzeten, mint javítana. Vegyük például azt az esetet, hogy a serdült korú elmebeteg vagy tékozló tényleg apai hatalom alatt áll; a Tervezet 7. rendelkezése szerint szükségképpen meg kellene bontani ezt a jogviszonyt s apai hatalom helyett gyámság alá helyezést rendelni el Vájjon nem megnyugtatóbb-e ennél az, ha — a helyzet megbolygatása nélkül — meghosszabbítják az apai hatalmat addig, mig maga az ok el nem enyészik 1 Ha pedig az elmebeteg kiskorú tényleg gyámság alatt van, az ily állapotban való gyámság alá helyezés csak fictiv, mert tulajdonképpen lényegileg teljesen egyértelmű a gyámság meghosszabbításával. b) Azt se látom czélszerünek, hogy a kiskorúság meghosszabbítása 3 évi fix időponthoz legyen kötve, melynek elteltével — tekintet nélkül az ok fenforgására — önként megszűnik az, még pedig ugy. hogy ujabb meghosszabbításnak nincs többé helye (Indokolás I. köt. 23. lap). Hiszen köztapasztalati tény, hogy a testi és szellemi fejlődés processusa a 24 éves koron alól esik. A visszamaradottak időntúli teljes kifejlődésére nézve pedig, emberi számítással, nem lehet fix időpontot megállapítani. A 24 éves kor betöltésével szellemileg fejletlenül maradottak méltán sorozhatok a gyenge elméjüekkel egy kategóriába és elbánásba. Ha az ilyenek 3 év múlva sem érik el szellemi fejlettségüket, bizony lelkiismeretbe vágó dolog volna őket továbbra védetlenül hagyni. Az pedig, hogy előbb kiskorúság meghosszabbítása, majd 3 év múlva gyámság alá helyezés czimén kerüljön ügyök ujabb bírói eldöntés alá, felesleges munka és költség-pazarlás volna. r) Mindezen kérdéseket együttesen és sokkal egyszerűbben, természetesebben s eddigi jogfejlődésünkkel összhangzóbban oldja meg az 1877 : XX. t.-cz. 8. § eme szövege. »A kiskorúság meghosszabbitandó, ha az atyai hatalom vagy gyámság alatt álló személy testi vagy lelki fogyatkozásai miatt, életkora 24. évének betöltése után sem képes önmagát fentartani, vagy ügyeiről kellőleg gondoskodni; vagy ha kiskorúságában magát tetemes adósságokba bonyolította, vagy oly kicsapongó életet folytat, mely miatt őt továbbra is atyai hatalom vagy gyámság alatt kelj tartani.* Ezt a szöveget (megfelelő kisebb módosítással) bátran fel lehet venni az uj magánjogi kódexbe. Hogy benne a pazarlás helyett az arra való hajlam jelenségei vannak körülírva, az nagyon természetes. Hiszen egy kiskorúnak, cselekvési korlátozottsága miatt, nem is állhatnak háta megett bevégzett pazarlási tények, posi,iv adatok gyanánt. Az elmondottakból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy tanácsosabb nekünk a történelmi jogfejlődés folytán lerakott alapokra építeni, mint idegen jogrendszer átültetéséhez folyamodni ott is, a hol nincs arra feltétlenül szükségünk A kötelmi jogoknál ugy is sok esetben rá vagyunk utalva a receptióra. Nem kevés idő kell már csak ahhoz is, hogy ezek köztudatba menjenek át s felszívódjanak a közszellembe. Ne szaporítsuk szükségtelenül ezéknek számát. A századokon át kifejlődött jogrendszernek egy még nálunk ismeretlennel való kicserélése a sötétbe ugrás jellegét viseli magán. Mindezek folytán a Tervezet érintett szakaszait a következő változtatásokkal s módosításokkal javaslom szövegezni: A kiskorú teljeskoruvá lesz élete huszonnegyedik évének betöltésével. 3. l Nem lesz teljeskoruvá az olyan kiskorú, a kire vonatkozólag a bíróság az atyai hatalmat vagy a gyámságot meghosszabbította. (Ez a szakasz esetleg a 2. §-hoz csatolható). 6. §. Az önjoguság a teljeskorusággal kezdődik. 7. §. A bíróság meghosszabbítja az atyai hatalmat vagy a gyámságot: 1. ha alaposan lehel tartani attól, hogy a kiskorú, elmebetegsége, elmegyengesége vagy fejletlensége miatt életkora huszonnegyedik évének betöltése után se lesz képes magáról nagy ügyeiről kellőleg gondoskodni ; vagy 2. ha kiskorúságában magát könnyelműen tetemes adósságokba bonyolította, vagy oly kicsapongó életet folytat, mely miatt öt továbbra is atyai hatalom vagy gyámság alatt kell tartani. A bíróság az atyai, hatalom vagy a gyámság meghosszabbítását a kiskorú huszonharmadik életévének betöltése után rendeli el és akkor szünteti meg, mikor megszűnik az ok. mely miatt azt elrendelte. 8. I Az atyai hatalom vagy a gyámság meghosszabbítását kérheti: a kiskorúnak atyja vagy gyámja: anyja, nagyszülője, esetleg hásastársa; ezek nem létében testvére, vagy a gyámhatóság. A megszüntetést maga a kiskorú is kérheti. Végül a Tervezet 7-től 10-ig és 456-tól 467-ig terjedő §§-ai a II. rész 3-ik czimnek a Gondnokságról szóló fejezetébe helyeztessenek át s megfelelő feldolgozásban illesztessenek be. Kóródy Sándor, márni.-szigeti jogakadémiai tanár. ^( Törvényesités. (Tervezet 200—220. §§.) Kétségtelen az, hogy az emberiség halad, de haladása fájdalom csak a természet és technikai tudományok terén s a társadalomban csak az ezen tudományok közvetlen behatása alapján észlelhető. A társadalomnak azon szokásai, elvei, meggyőződései azonban, melyekre a technika vívmányainak a dolog természeténél fogva nem lehet behatása, évszázadokon, mondhatni évezredeken át változatlanul maradnak, legföljebb észrevehetetlenül csekély arányban változnak s haladásuk nem egyszer visszafelé történik. Eltekintve attól a számtalan sok intézménytől, melyek a modernül gondolkozó embert a maga tisztultabb felfogásában kielégítetlenül hagyják, elegendő a gyermekek törvényes és törvénytelen állapotának különbségeit figyelembe vennünk, hogy előttünk álljon egy oly társadalmi intézmény, mely évszázadokon változatlanul maradva, nem tartott lépést az emberiség fizikai és eszmei haladásával.