Közgazdaság és pénzügy, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - A tíz éves fascizmus gazdasági mérlege

12 Úgyszintén az autó után 320 pengő összegben befizetett adó levonása sem tagadható meg, mert a J. V. H. Ö. 12. §. (1) bekezdése értelmében az adózót terhelő összes állami egyenes adók levonandók, az autóadó pedig a pénzügyminiszter 1931. évi december 16-án 92.079. sz átiratából is kitetszőleg, az egyenes állami adók közé tartozik. Ellenben az autó üzemi költségei és a soffőr fizetése az adóalapból le nem vonhatók, mert az autótartási költség nem képez olyan kiadást, amely a J. V. H. Ö. 115. §-ának 1. pontja értelmében levonható volna. Ezekre való tekintettel az adóköteles jövedelem 16.557 P-ről 11.707 P-re leszállván, a rendelkező rész értelmében kellett határozni. A rendes üzemterv szerint kezelt erdőknél, ha a vágás több évről összevonva történik, az eladásból eredő egész vételárnak egy-egy évre eső hányadát kell számításba venni akkor is, ha a vételár nem egyszerre, hanem több évi részletben válik esedékessé. (Közigazgatási Bíróság 8718/1932. P. szám.) Panaszos csak a jövedelemadót támadja. A 9.5%-os adókulcs megállapítását sérelmezi. A kiszámítás helyességét különben elismeri. Az adókulcsot olyan módon állapították meg, hogy az 1928. évben eladott erdőfaállomány 1,075.000 pengő vételárának 1/38 részét, vagyis 28.289 pengőt a 23.856 pengő egyéb jövedelemmel egyesítették. Az 52.145 pengőnek 4952 pengő 50 fillér jövedelemadó felel meg, amely az alapnak 9.5%-a, Panaszos azt vitatja, hogy az adókulcsnak a J. V. H. Ö. 17. §-ának (7) bekezdése alapján történő megállapításakor az erdő faállományának nem egész vételárát, hanem csupán az adóalapot szolgáltató évben esedékes vételárrészletet szabad számításba venni, Ezt kell a Forda éveinek számával elosztani és az esedékes vételárnak egy-egy évre eső hányadát kell az egyéb jövedelemmel egyesíteni. A panaszos által eladott fa vételára 7 évi részletben esedékes. Ennek megfelelően azt kéri, hogy a bíróság az 1928. évben esedékessé vált 240.000 pengő vételárrészlet 1/30 részének megfelelő 8000 pengőt egyesítse a 22.396 pengő (helyes összeg 23.856 pengő) egyéb jövedelemmel és a 30.396 pengő jövedelemnek megfelelő 7.11% adókulcs alkalmazását rendelje el. Mert panaszos ezt elérhette volna olyan módon is, hogy a 7 évi kitermelésre felosztott erdőre nézve 7 szerződést kötött volna. Nem helyes olyan törvénymagyarázat, amelynek alapján a jogügylet megkötésének módja szerint lényeges közteherkülönbözet mutatkozik. A panasz alaptalan. A J. V. H. Ö. 17. §-ának (7) bekezdése az adókulcs megállapítása céljából kifejezetten a „teljes vételár" számításba vételét és felosztását rendeli el. A teljes vételárnak a Forda egy-egy évére eső hányadát a törvény szerint csak akkor kell számításba venni, ha az egyéb jövedelemmel egyesítve kisebb adótétel alá esnék, mintha az „esedékes vételár" összege adatnék az egyéb jövedelemhez. Az egy mondatból álló bekezdésnek az adóköteles jövedelemről szóló utolsó