Közgazdaság és pénzügy, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - Kívánatos-e a kartelbíróság hatáskörének a közgazdasági miniszter által kezdeményezett perekre való korlátozása?

56 nálhatja-e! A probléma a „Hefe-Fair-al kapcsolatban nyert aktualitást, amidőn a Hefe-Verband egy tagja fontos okból felmondással élt, azon kifejezett fenntartással, hogy a kartel szabadalmait, melyeket az alakulat közköltségen szerzett, továbbra is hasznosítani kívánja. A kartelbíróság — fontos ok forogván fenn — a felmondást hatályosnak mondta ki, anélkül, hogy a szabadalmak használatától a tagot eltiltotta volna. A kartelbíróságnak ugyanis helyesen az volt az álláspontja, hogy a felmondás csupán a kartelkötöttséget szünteti meg, de nincs feltétlen kihatással azon a kartel által maga elé tűzött és megvalósított egyéb feladatokra, melyek a szoros kartelcéllal összefüggésben nincsenek. A bíróság ezen felfogása nem az ítéletből, hanem a kartelbíróság elnökének, Lucas-nak a Kartell-Rundschau-ban közzétett véleményéből tűnik ki. A kartelbíróság ugyanis — teljesen alaptalanul — nem látott hatáskört ezen utóbbi kérdés eldöntésére, úgyhogy a Hefe-Verband a rendes bírósághoz fordult. Ez utóbbi a szabadalmaik használatától a felmondó felet tényleg eltiltotta. Miként ezen — Stresemann nyomán — ismertetett eset bizonyítja, az ügyek eldöntésének mikéntjére igen nagy kihatással van azon körülmény, hogy szak-, vagyis kartelbíróság jár-e el, vagy a rendes bíróság. Mindez az anyagi jogra vonatkozik. Hasonló fontossággal bír azonban a hatásikör kérdése az eljárási jog szempontjából is. Egyedül a karteltörvény alapján eljáró bíróság lesz abban a helyzetben, hogy ideiglenes intézkedéseket foganatosíthasson. A J. 10. §-a szerint a bíróság valamely határozat keresztülvitelétől, valamely eljárás folytatásától pénzbírság terhe mellett ideiglenesen eltilthat, kötelezettségek alól ideiglenesen felmenthet és egyéb szükséges ideiglenes intézkedéseket is tehet. Ezenfelül a kartelbíróság eljárása jóval gyorsabb a rendes bíróság eljárásánál. Ezzel ellentétes Nádas László dr. álláspontja, iki már ismertetett cikkében a kartebíróságnak a T.ben megszabott széles hatáskörét kifogásolja, mert szerinte még egy meg- és átvett árukból kifolyó per is a kartelbíróság elé lenne vihető, „ami az ügyek néhány évre való eltemetését jelenti". Ha a magyar gyakorlat tényleg úgy alakulna, — amit ugyan nagyon valószínűtlennek tartok, — hogy a kartelbíróság csigalassúsággal fog eljárni, úgy az egész kartelkérdés szabályozása célt tévesztett. Ezen kör prima facie olyan, hogy a bíróság leggyorsabb beavatkozását és végleges döntését igényli. Ha a kartel eljárása a közérdeket sérti, úgy hiába fog a bíróság másfélévi tárgyalgatás után bárminő ítéletet is hozni, ezen év a gazdasági élet számára soha jóvá nem tehető súlyos kárt jelent. A ikartelbírósági eljárás ezen előnyétől, a célirányos, gyors elj döntés kedvezményétől is elesik a karteltag, midőn a J. a felmondás fontos és sürgős kérdésében (azonnali hatályú felmondásról van