Közgazdaság és pénzügy, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)
1931 / 1. szám - A részvénytársaságok belső tartalékai. (Titkos tartalék) 1. [r.]
lékos kulcs szerint, felosztja és ezt a kereseti tevékenységet, mint a károm bőrgyár bizományosa folytatja. Az egyes ügyletek lebonyolítása albizományosok lítján és akként törtéhik, hogy az albizományosok a bevásárlási számlákat a panaszos részvénytáraságnál nyújtják be, melyeken elkülönítve van a vételári összeg és az albizományosokat megillető jutalók, a részvénytásaság pedig a számlázott összeggel a gyárakat terheli meg. A megbízó három gyár az ekként eszközölt elszámolásokat megvizsgálva, a számlák kiegyenlítésére szükséges pénzösszeget a panaszos rendelkezésére bocsátja és utóbbi az így rendelkezésére bocsátott összeggel az egyes albizományosokat vételár és jutalék tekintetében fennálló követelésre nézve kiegyenlíti és a kifizetéseket a gyárak számlája javára írja. Panaszos úgy a vásárlások, mint az eladások után jutaIákban részesül, mely 1924. évi július hó 1-től 2 százalékban van megállapítva és mely bevétele kizárólag a panaszos részvénytársaság üzleti kiadásainak fedezésére szolgál. Ezen 2 százalékos jutalék után panaszos az általános forgalmi adót lerótta, az egyes albizományosoknak kifizetett jutalék tekintetében azonban panaszos ezen bevétele forgalmi adómentességét vitatva, az e címen befizetett 7926 pengő 53 fillérnek visszatérítését igényli, amely kérelmét a kár. pénzügyigazga1óság a panasszal megtámadott határozattal elutasította. Az ezen elutasító határozat ellen irányuló panasz jogosságát el kellett ismerni. A megállapított tényállás szerint ugyanis panaszos részvénytársaság az egyes albizományosoknak járó jutalékát nem a részére megállapított és fentiek szerint jelenleg 2 százalékban megállapított jutalékából fizette ki, hanem abból az összegből, melyet a megbízó három gyár erre a célra a panaszosnak esetenként rendelkezésére bocsátott, amiből következik egyrészt, hogy az albizományosok jutalékát panaszos részvénytársaság a megbízó három bőrgyár megbízásából és az általuk rendelkezésére bocsátott pénzből fizette ki, úgy hogy a megbízók részéről rendelkezésre bocsátott és megjelölt céllal és utasítással átvett pénzösszeg a panaszosnál lényegileg csak átmeneti kiadási tételt képezett, másrészt pedig, hogy az ilyen rendeltetéssel kézhez vett Összeg a panaszos részvénytársaság saját kereseti tevékenységéből eredő bevételének tekinthető. Minthogy pedig az 1921. évi XXXIX. t,-c. 33. §-ának negyedik bekezdése és illetve az 1921. évi 130.000 számú pénzügyminiszteri utasítás 42. §-a értelmében a munkateljesítmény ellenértékéhez azok a kiadások, melyeket a munkateljesítő a megbízó helyett köteles teljesíteni, hozzá nem számíthatók és minthogy az adóálaphoz csak az számítható, amit a munkát teljesítő fél saját bevételének lehet tekinteni:
