Közgazdaság és pénzügy, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - A részvénytársaságok belső tartalékai. (Titkos tartalék) 1. [r.]

21 A német államkötvények valorizációja. A hadikölcsön és egyéb államadósságok és kötvények problémája nálunk még rendezetlen. Németországban az 1925. évi július 16-iki törvény (Gesetz iiber die Ablösung öffentlicher Anleihen) intézkedik nemcsak a hadikölcsönök, hanem minden egyéb állami és községi járadék felől is. A német törvény az ősjegyzők (Altbesitzer) tekintetében különleges intézkedéseket tartalmaz. A kölcsönkötvényeket új állami kötvényekre cserélték át, mégpedig olyképpen, hogy 100 márka névértékű régi kötvényre 2.50 márka n. é. új kötvényt adtak (5. §.). Ezen kötvények nem kamatoznak mindaddig, míg Németország- jóvátételi kötelezettsége meg nem szűnik (4. §.). A német békeszerződés ugyanis előírja, hogy a jóvátételi (izetések előnyben részesülnek a belföldi kölcsönök kamatszolgáltatásával szemben. Az ős jegyzők az új kötvényeken kívül minden 100 márka hadikölesönre 2.50 márka n. é. kisorsolási jogot (Auslosungsrecht) kaptak, amely önállóan átruházható. Ezen jogokat 30 éven belül évenként kisorsolják és ekkor a kisorsolás után a kötvény névértékének ötszörösét fizetik vissza és ugyanakkor megtérítik ezen visszafizetendő összegnek 1926 január 1-től a kisorsolás évének vécéig- járó 4'/^% kamatait is (14. §.). Ha tehát valakinek volt 100 márka névértékű régi jegyzésű hadikölesöne. úgy kisorsolás után visszakap 12.5 márkát és ezen összegnek előbb részletezett kamatait. A szegénysorsú ősjegyzők, akiknek évi jövedelme 800, illetve 1000 márkát meg nem halad, ezenkívül még külön évi járadékot kapnak, mely a kisorsolási jog névértékének 80 át, de maximum 800 márkát tesz ki évente. Amíg az évjáradékot húzzák, a sorsolásban részt nem vesznek, ha pedig lemondanak a kisorsolási jogról, úgy ezen évi járadék •_>:» kai felemelhető (18—20. §.). Egyházi és világi jótékonysági intézetek, alapítványok, amennyiben ősjegyzők, 15 évig szintén járadékot élveznek (Wohlfahrtsrente), ez utóbbi célra a költségvetésben évi 10 millió márkái irányoztak elő. Azoknak az ősjegyzőknek kötvényei, kik 1000 márkánál többet nem jegyeztek, a névérték 15%, illetve bizonyos jövedelmen túl 8% arányában készpénzben elégíttettek ki (47. <§>.). Hasonlóképpen vannak ;i törvényben rendezve a községi és egyéb kibocsátások is. Németország, melynek a Dawes-tervezel értéig évente mintegy 2tla milliárd aranymárkái kell jóvi számlára fizetni és ahol 98 milliárd márka névérték^ kölcsön (körülbelül 10-szer annyi, mint nálunk) és n 27 milliárd névértékű egyéb békebeli kötvény bocsá