Közgazdaság és pénzügy, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - A részvénytársaságok belső tartalékai. (Titkos tartalék) 1. [r.]

KÖZGAZDASÁG ÉS PÉNZÜGY VII. évfolyam 1. szám 1931. január Szerkesztik: Dr. GLÜCKSTHAL ANDOR Dr. LÉNÁRT VILMOS A r éss vénytársaságok belső tartalékai (Titkos tartalék.) Tanulmány a részvénytársasági reform köréből Irta: Konkoly Thege Pál kamarai hites revizor I. A tartalékról általában. Belső tartalék. Az általános vállalati mérleg vázlata a következő: Idegen tőke Vagyon Vagyon Saját tőke A mérleg baloldala mutatja a vállalat birtokában levő összes vagyont, míg a jobboldal arra nyújt fel­világosítást, hogy a vállalati vagyont létrehozó tőkéből mennyi a saját és mennyi az idegen tőke. A részvénytársasági mérlegekben a törvényes ren­delkezések folytán a saját tőke három részben lehet ki­mutatva, és pedig: 1. részvénytőke, 2. tartaléktőkék és 3. a nyereség. Miért is a részvénytársasági mérleg váz­lata az alábbi képet adja: Részvénytőke Tartaléktőkék Nyereség Idegen tőke Saját tőke A valóságban a mérlegek nem ezt a leegyszerűsített alakot mutatják, azonban elméletileg megvan a lehetőség: minden mérleget erre az „elemi mérleg"-re átalakítani. Bár az „elemi mérleg" előállítása elméletileg minden vállak-tra lehetséges, gyakorlatilag ez szinte leküzdhetet­len akadályokba ütközik, ha azt a vállalatok mérlegein „kívülről" akarjuk elvégezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom