Közgazdaság és pénzügy, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1928 / 3. szám - A cseh jövedelmi adó 1. [r.]
38 emelkedett a részvénytőke és mint növekedett, a bankbetét, hogy kellő világításban lássuk ezt az adatot, amely végeredményében azt mondja, hogy a kapitális és a vállalkozás, ideértve a szabad pályákon mozgókat is, az adóalapul szolgáló összjövedelemben 6.82%-al kevesebbet participáltak, mint a fixfizetésü alkalmazottak és a tisztviselők. Végeredményében ez annyit jelent, hogy mihelyt a jövedelem nem ellenőrizhető forrásból ered, miként a fentiekben a vállalati és tökejövedelem, szemben a fix-fizetésekkel, — akkor igen jelentős mértékben elmenekül az adó elöl. További el nem hanyagolható szempont egy — a következő 10—20 évre szánt jövedelemadó-rendszer kiépítésénél az adómorálnak a háború alatt s azt követöleg bekövetkezett teljes leromlása. Miután e lészben adóstatisztika rendelkezésünkre nem áll, a cseh törvény indokolásában található adatokra vagyunk utalva. Ebből megállapítható, hogy 1924-ben 995.18 millió cseh korona a jövedelemadóból származó tiszta jövedelme a cseh államkasszának s ezen jövedelem 42.80%-;! oly jövedelmekből származott, melyek adóját pénz'árak, vállalati kasszák stb. levonják, vagyis oly jövedelmekből, melyek el nem rejthetök. Ismét csak arra hivatkozhatunk, hogy minden köztapasztalattal ellentétes, hogy a jövedelemadó alá eső nemzeti jövedelem közel felét köz- és magántisztviselők hivatali illetményei képezzék. A T. indokolása idézi és megerősíti a német pénzügyi irodalom azon télelét, melyet a porosz jövedelmi adótörvény vizsgálatánál találtak, hogy az állam tudatos megrövidítése a kiviteli technika gyarlósága mellett egyik legfőbb tényezője a jövedelmi adó csekély eredményének. Fi tapasztalatok után csak egy lehetséges ut kínálkozik: alacsony kulccsal kezdődő, erős progresszivitással emelkedő, szociális tekinteteket messzemenően honoráló, egyszerű adórendszer. A Swift-féle adóegyszeregy régi szabálya: 2X2 — nem mindig — különösen az adónál nem mindig négy. E melleti azonban hangsúlyozni kell, amit a cseh törvény idevágó indokolása is kiemel, hogy bármely tökéletes adórendszer eredményei is kárbavesznek, ha maga az adó adminisztrációja nem jó. Ezeknek az indokolásban lefektetett szempontoknak figyelembevételével a cseh jövedelmi adótörvényt akként jellemezhetjük, hogy az szociális és igazságossági szempontokat messzemenően honoráló, áttekinthető, precízen fogalmazott lörvénymü, mely a szász-porosz mintára felépített és Nyugatés Közép-Európában elfogadott jövedelmi adórendszereken épül fel. Éppen ezek mintájára a jövedelem fogalmát nem adja. Minden törvényi fogalommeghatározás bizonyos törvényi kötöttséget eredményez, s ha azt ál'alában az adózás terén kerülni kell kézenfekvő okokból, annál inkább óvatosan kell bánni egy közgazdaságilag oly vitatott fogalommal, mint a jövedelem. Ennélfogva a mi törvényünkkel egyezően nem azt állapítja meg elsősorban a cs. T., hogy mi esik adó alá, hanem az adóköteles személyeket sorolja fel.