Közgazdaság és pénzügy, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 3. szám - A cseh jövedelmi adó 1. [r.]

a6 A cseh jövedelmi adó. Irta: Dr. Huppert Leó. I. Minden átfogó adóreform a társadalom gazdasági tényezőinek egy adott időpontban fennálló egymáshoz! viszonyát s az államnak az egyes termelési tényezők szociális jelentőségéről vallott felfogását feltüntető hü tükörkép. Vagyis, minden adóreform két irányban vetíti fényét: az egyik: ami van. — a meglevő gazdasági struktúra—a másik: ami legyen — a.gazdasági erőviszonyok tudatos kialakulása és befolyásolása az állam által. A cél szempontjából nézve: minden adóreform az állani azon törekvését ábrázolja, hogy polgárai lehető legmérsékeltebb és legigazságosabb megterhelése árán biztositsa a funkcionáláshoz múlhatatlanul szükséges anyagi eszközöket. E két tételből következik, hogy minden adóreformnak, — hogy az tartós, igazságos és materialiter kielégítő legyen — gazda-ági és társadalmi feltételei vannak. Ilyen feltételek a pénz ériékében, a társadalmi osztályok elhelyezkedésében, az állam gazdasági és politikai céljában beállott bizonyos állandóság, megállapodottjáig. Nem véletlen tehát, hogy a középeurópai államok úgyszólván mindegyike, miután uj határai között elhelyezkedett s a pénz elértéktelenedése formájában jelentkező sziv-attakokat legyőzte, adórendszerének uj felépítéséhez kezdett. A társadalompolitikai vizsgálódás feladatkörébe tartozik annak megállapítása, hogy az egyes társadalmi osztályok kialakulása, a gazdasági viszonyok stabilizációja az állandóságnak az itt követelt mértékéi elérte-e? Autochton gazdasági egységekben ez a vizsgálat könnyebb, ellenben a vérkeringésükben a szétdarabol;']- által alákötött kölzépeurópai államokban, valamin! vámvonalak és politikai és gazdasági elszigeteltség által meg- és felosztott Európában inkább a gazdasági jóslás, mint a pontos diagnózis áll rendelkezésre a kérdés eldöntése cél iából. Még viszonylag stabil és gazdasági irányaiban megállapodott társadalom is a fejlődő tudomány és a haladó -gazdasági élei irányában változtatja adórendszerét, amire kitűnő példa az angol adójog utolsó két évtizedes fejlődése, — úgyhogy végeredményében a kérdés minden át09:0 reforma'óvias törekvéssel szemben az, hogy a rendszer alapjaiban, felépítésében és szabályainak elaszticitásában elég ruganyos-e ahhoz, hogy a bekövetkező változások adójogi .konzekvenciái szervesen beleilleszthetők legyenek. Ha ezen a szemüvegen keresztül vizsgáljuk az egyenes adónak Csehországban az 1927. évben bekövetkezett reformját, ugy annak jogi és gazdasági szükségszerűsége már első meggondolásra adva van. A régi Ausztria területéből Szilézia, Morvaország és a tulajdonképeni Csehország, Nagy-Magyarországból az egész magyar felvidék, — amely az uj országban Szlovákia és Kárpátho-Russzia nevet kapta — egyesittetetj egy országgá. A fennállott jogszabályok hasonlósága az ezen országrészek között létezett közjogi kapcsolatból következett, az egység azonban hiányzott. A törvény általános indokolása