Közgazdaság és pénzügy, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1-2. szám - Középosztály és adópolitika

4 Középosztály és adópolitika.* Irta: Dr. Tihanyi Lajos ügyvéd. A magyar kereskedelmi szerződési politika egyik legfőbb miniszterié is irányitójától nemrégiben egy másik tudományos lársaságban igen érdekes e.öadást hallottam arról a kölcsönhatásról, me.y a külkereskedelmi mérleg s a kereskedelmi szerződési politika közt jelentkezhetik. Ez a nagyon érdekes előadás arra az eredményre jutott, hogy babona a köztudatban élő ama hit, me y szerint külkereskedelmi mérlegünk pozitiv irányban kereskedelmi szerződésekkel erősen befolyásolható. Szerinte a külkereskedelmi mérleg alakulása a belső termelési \iszonyoknak s a világpiaci áralakulásnak a mggvénye. Két oly tényező, melyre kereskedelmi szerződések, vagyis vámpolitika s igy a mi szempontunkból: pénzügyi jogszabályok, különösen az olyan kis gazdasági egység részéről, mint a minő a mi megcsonkított hazánk, csak vajmi kevés befolyást gyakorolhatnak. Ez az álláspont a pénzügyi jog tudományának nyéhére lefordítva annyit je ent, hogy a pénzügyi jogalkotásnak csak az lehet a hivatása, hogy az állami célok által szükségessé tett bevételek terhét az adóalanyok között teherviselési képességük szerint aránylagosan, egyenlékenyen és igazságosan ossza íel; de a közgazdasági és továbbmenve, szociális és kultúrpolitika közvetlen szolgálata az államháztartási költségvetésnek nem a bevételi, hanem a kiadási oldalára való. E felfogás támogatására valóban számos és súlyos érv sorakoztatható, így, hogy többet ne hozzak fel, a kiadási tételek oldalára beállított összeg egész határozó tan mutatja az áldozatot, melyet az á lam az illető cél érdekében hoz; mig ha ez áldozat a bevételi oldalon adó-, vagy illetékkedvezmény alakjában nyujtatik, sohsem lehet előre, de gyakran utólagosan sem tudni annak -\a.óságos mérvét. Azok az összegek, melyek a kiadási oldalon állíttatnak be, általában csakugyan oda jutnak, ahova szánvák, ellenben a bevéte'i oldalon nyújtott ily áldozatokra nézve az adóáthárulás bekövetkezésének, vagy be nem következésének mindig bizonytalan voltánál fogva sohsem lehet ezt kétségtelenül biztosítani; végül — last not least — ha kormány és törvényhozás a kiadási tételek megállapításánál kellő gondossággal mérlege ik az egyes állami szükséglelek mértékét, viszonylagos súlyát, sürgősségét s azok szerint viszik be az egyes kiadási összegeket a budget-he, a közvélemény az ily tételeket megnyugvással fogadja. Ha ellerben az ilyen állami áldozatok adó- és iretékkedvezmények alakjában, a bevételi oldalon, burkoltan jelentkeznek, azok mint az aránylagos és egyenlékeny köztehervise'és elvének áttörései, rendszerint rossz pszychikai hatást, a kedvezményben nem részesülieknél gyakran elkeseredést is keltenek és igy csökkentik a közteherviselés nagy elvének nemzetnevelö hatását. * Részlet a Magyar Jogászegylet Pénzügyi Szakosztályában tartott előadásból.