Közgazdaság és pénzügy, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1-2. szám - Közép-Európa gazdasági együttműködése

s tal, hogy más anyanyelvű honfitársaival egyenlő jogon és egyforma tisztességben él egyazon áPami közösségben, amikor a különböző nemzetiségű állampolgárok'egymásmelletisége ugyanolyan természetes lesz, mint ma a különböző felekezetek együttélése. A nemzeti törekvések kölcsönös méltányolása a konszolidáció lelki előfeltétele s ha ebben az irányban oly. keveset ha]adtnnk, annak oka többé-kevésbé lelkiismeretlen nacionalista agitáció, melyet sehol sem ellensúlyoz a népek kibókülésére irányuló komoly propaganda. Közép-Európa újjáépítésének munkáját ilyen körülmények között hegyesebb gazdasági téren megindítani. Nem mintha a gazdasági szempontok volnának a legfontosabbak, hanem mivel az emberekre gazdasági érdekeik hatnak legközvetlenebbül és azokon keresztül győzhetők meg legkönnyebben, hogy a békés megegyezés mindegyik fél javát szolgálja. A gazdasági közösség tudata, a gazdasági egymásrautaltság érzete azonfelül mélyen benne gyökerezik a középeurópai ember gondolat- és érzésvilágában. Nem ke1! okvetlenül a történeti materializmus hiveinek lennünk, hogy Közép-Európa végső kialakulását a gazdasági erők irányában keressük. Tisztán gazdasági tényezőkön tul, fizikai, kulturális, földrajzi ós politikai okok is siettetik ezt a kibontakozási folyamatot. Közép-Európa a háború előtt és a7att a gazdasági élet ezernyi látható és láthatatlan kapcsolatánál, vasúti hálózatánál, vizi utainál, kereskedelmi szerződéseinél, energiagazdaságánál fogva egységes gazdasági test volt, amelybe rendet és egyensúlyt újra csak ugy vihetünk bele, J a egy Közép-Európára kiterjedő rendszabályokkal segítünk a bajokon. A történelemben nem volt még példa rá, hogy nagy gazdasági közösséget, melyet nemzedékek, hagyomány és természeti erők forrasztottak össze, hatalmi szóval szétbontottak vo'na. Az osztrák-magyar monarchia esetében éppen ez történt. A monarchia mint politikai alakulat ellenszenves lehetett a benne élő nemzetiségek előtt, mint gazdasági egység a legtökéletesebb szervezet volt, amelyhez az á'lamalkotó emberi elme eljutott, amelyhez az emberi elme is csak ugy juthatott el, hogy hatalmas természeti erőforrások szegődtek szolgálatába. Közép-Európa gazdasági bajainak főoka a meggondo^tlanul szétszakított gazdasági kapcsolatokban keresendő, amelyek miatt az újonnan kialakult államok gazdasági egyensúlya nem volt helyreállítható. Gazdasági téren Közép-Európában még mindig háborús ál1 apótok vannak. A fegyverkezés most nem minden államban i*