Közgazdaság és pénzügy, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 10. szám - Okirati illeték - okirat nélkül

172 Okirati illeték — okirat nélkül. Irta: dr. Nagy Dezső Bálint ügyvéd. A jogi elméletek hajójából ma már kétségtelenül ki kell dobnunk az illetékekre vonatkozó egyszerű szolgáltatási elméletet, amely szerint az illeték a d<> ut des alapján jár az államnek. De ha ezt az elméletei magasabbrendü elgondolások alapján továbbfejlesztjük, mégis rá kell jönnünk az illetékeknek annak alapján való megokoltságára, hogy az állam — nem eseíenkint, hanem általánosságban, kivétel nélkül — a maga omnipotenciájával biztositja az egyes polgárok között létesült jogügyleteknek, bírói Ítéleteknek, stb. érvényességét, az itt biztosított jogokkal való élésnek lehetőségét. A jogügyleteket — azok kivételével, melyeknek érvényesstégéhez Írásbeliségei kiván meg — az állam egyformán részesiti jogi védelemben, akár vettek fel azokról írást, akár pedig csak szóval kötötték azokat. Csupán ebből a szemszögből vizsgálódva, nyerhet elméleti megalapozási az, hogy az okirati jelleggel felruházott illetékfajta alá vonunk olyan jogügyleteket, amelyeket Írásba nem foglaltak. A jogügylelvédelmi elvnek, — 1. i. annak, hogy illetékkel sújtsunk minden jogügyletet, akár Írásban, akár csak szóban jött is létre — merev és következetes keresztülvitele a forgalom szempontjából lehetetlen. Ezért eddigi illetékrendszerünk is az illeték tárgyát a jogügyletről, illetve a jogügyletet incorporáló i-zerzödésröl átvitte a szerződést Írásbeli alakban nyilvánosságra hozó okiratra. így jöttek létre az okirati illetékek, melyeknek tárgya tehát maga a testi érzékeink -alá eső okirat s nem a csupán eszmei életet élő jogügylet, illetve szerződés. Ezek a lényegileg jogügyleti illetékek csupán egyik — és pedig nagyobbik — részét teszik az okirati illetékeknek. A jogügylet ugyanis a magánjog tanításai szerint jogot alapító, módosító, avagy megszüntető akaratnyilvánítás. Ezeket az elemeket természetesen számos okiratban nem találjuk fel, így pl. a számlában, a nyugtában, a bizonyítványban, stb. Ezen okiratokban nincsenek jogügyletek, melyek az állam védelmét igényelnék, itt maguk az okiratok részesülnek állami védelemben. Akkor tehát, amikor az állam az illeték tiszta okirati jellegét áttöri és okirat hiányában is illetékez, az ily illeték jogosságának eldöntése céljából az vizsgálandó, hogy forog-e fenn itt az állami védelemben részesülendő jogügylet? Az okirati illetékek H. Ö. tervezetének 81. §-a ugy rendelkezik, hogy az állammal, törvényhatósággal, községgel kötött ingó adásvételi, áruszállítási, vagy vállalkozási szerződések akkor is illeték alá esnek, ha róluk okiratot nem állítottak ki. Ugyanilyen rendelkezést tartalmaz a 86. §. a földbirtok és bármiféle jog haszonbérlete iránt, kötött szerződésekre is.