Kisebbségi Jogélet, 1937 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1937 / 6. szám - Semmiségi kérelem (Befejező közlemény)

első kelléke, hogy az illető törvény ténylegesen létezzen. Ezen kérdésnél megemlítendő, hogy a tőrvény fogalma alá esik a törvény alapján készült és vele nem ellenkező szabályrendelet is, jogszokások, valamint nem csak irott, de jogelvek is, pld. a magyar részeken érvényben levő jogelvek, nemzetközi szerződések abban a pillanatban, mikor ratifikáltattak, ugy szintén az interlocalis törvények. Ami pedig a külföldi törvényeket illeti, a szabály az, hogy ezeket az alapbiróság ténykérdésnek tekinti és éppen ezért a fenti szabály oda módosul, hogy ezen törvény az alapbiróság előtt mint ténykérdés ismertetendő, mert mint ilyen hivatalból nem képezheti vizsgálat tárgyát és igy nagy vonalban és a rendes törvényekkel kapcsolatos értelmezésben a külföldi törvény megsértése nem képez semmiségi indokot. Ugyanitt van a helye megemlíteni a törvénysértés két válfaját és pedig a törvény téves magyarázását, valamint téves alkalmazását. Az első nincs kifejezetten felemlítve, de magyarázható, részben a 8-ik pont kissé tágasabb értelmezésével, valamint a törvénysértés fogalmával, mig az utóbbi a 6-ik pontban kifejezetten felemlittetik. A 30. szakasz második mondata szerint semmiségi alapul szolgál azon indok is, mikor a bíróság az Ítélet érvényességére vonatkozó fontos perrendtartási formát sértette meg. Ezen indok nem vonatkozik az összes perrendtartási formákra, hanem csak a lényegesekre. Ha megállapittatott a formasértés, kivizsgálandó, hogy lényeges-e (esential) vagy nem, különösen a perbeni ítélkezésre vonatkozólag. Magától értetődik, hogy Erdélyben ezen kérdés eldöntése nehézségbe ütközik, mivel a perrendtartás nem sorolja fel, illetőleg nem állapítja meg, hogy .-..ilyen alaki kellékeket tekint lényegesnek és megsértése esetén semmisnek (eltérőleg a regáti perrendtartástól, ahol a 735. szakasz 3. bekezdésben felsorolást kapunk). Az ilyen indokra alapított semmiségi kérelem petituma arra irányulhat, hogy a fontos formasértés következtében és alapján megállapított tény vagy mellőztessék, vagy pedig visszautalással az Ítélet megsemmisíttessék. Alaki, formai törvénysértéssel állunk szemben abban az esetben, ha a bíróság, jóllehet a törvény szerinti megfelelő minősítésben részesiti az esetet, a megállapított tényből helyes jogi következtetést von le, de mivel ezt a tényt a formai törvények megsértése folytán állapította meg, a benyújtandó semmiségi kérelem alapos. Például az alperest nem idézték meg, a tárgyalás 86